Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai - 2. A mezővárosi önkormányzat feladatkörei
186 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján 2. A mezővárosi önkormányzat feladatkörei A középkori mezőváros feladatkörei közül leginkább azokra nézve rendelkezünk forrásokkal, amelyek oklevél kiadását tették szükségessé. Ezek legnagyobb része különféle ingatlanügy volt, így adásvételi szerződések, birtokkal kapcsolatos perek után írásba foglalt egyezségek és végrendeletek tették ki a legnagyobb részüket. Ennél csak jóval ritkábban állítottak ki tanúsítványokat, nyugtákat, vagy pedig küldtek levelet. A tanács olyan funkcióira, amelyek nem álltak szoros kapcsolatban az oklevéladó tevékenységgel, sajnos csak szórványos és közvetett adatok állnak rendelkezésre. Adataink szerint a mezővárosi tanács hivatali működésének helyszíne általában a bíró háza volt.681 Ez bizonyos szempontból érthető is: az oppidu- mokban a középkorban a legtöbb esetben - természetesen a templom kivételével - nincs olyan jelentősebb középület, amely helyet biztosíthatott volna az ügyek intézésének. Az adásvételek, tanúkihallgatások, a bíráskodás és egyéb magisztrátushoz kapcsolódó feladatkörök ezért főleg a bíró vendéglátásában, annak lakhelyén történhettek.682 Az oklevelek írásba foglalása azonban több helyen is végbemehetett: a plébános, a bíró, vagy az esküdtek házában, az egyik fél polgári lakóhelyén, de az is előfordult, hogy a földesúr biztosított hozzá megfelelő helyszínt.683 Kivételesnek tekinthető az az 1501. évi alkalom, amikor az egyik tanú, a gönci Aszalós Pál lakóhelye szolgált színtérnek.684 Máskor Liszkán, nem tudni miért, de egy közelebbről nem érintett polgár házában történt az eset.685 2.1. Ingatlanügyletek Az ingatlanügyletek között találunk cserét, adásvételt, de számos példa van végrendeletileg adományozott szőlőkre is. Az ilyen oklevelek kibocsátása mindennapos, rutinszerű eseménynek tekinthető egy mezőváros életében, mely során a tanács szinte automatikusan, a jól ismert szokásjogi elveket figyelembe véve és alkalmazva járt el. 681 Lakatos: Hivatali írásbeliség 84-86. és Gulyás: Mezővárosi ingatlanforgalom 38. 682 A 17. század eleji Tarcalon a törvénynap szintén a bíró házában zajlik, sőt, a mezővárosi kalodát is a bíró háza elé vitték. Eder: Mezővárosok és plébániatemplomok 129. 683 DL 18 006.: a sárospataki plébános házában; DL 13 819.: a telkibányai plébános házában; DL 8797.: az újhelyi plébános házában; DF 264 497.: a liszkai plébános házában; DL 13191.: a gönci plébános házában; DL 23 823.: az újhelyi plébánia egy oltárának házában; DF 215 141., DF 215 343.: a tállyai bíró házában; DF 214 648.: a liszkai földesúr (a szepesi prépost) házában stb. 684 DL 21 080. DF 269 671. 685
