Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai - 1. A mezővárosi tanács illetékessége, személyi és területi hatálya
180 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján helyzet, ha az ügy egyházi fórum elé tartozott. Ilyenkor - főként a végrendeletek esetében - az egyház, általában a plébános volt az illetékes. Ennek ellenére le kell vonnunk azt az érdekes következtetést, hogy nem minden esetben érvényesültek ezek az alapelvek. A példákból jól látszik, hogy néha mind az egyház, mind pedig a mezővárosi tanács túllépte ezt az illetékességi határt, ami párhuzamot mutat a hatáskörgyakorlásban a különböző fórumok közötti, országosan megfigyelhető eljárással. Mezőváros éppen úgy állított ki végrendeletekkel kapcsolatosan oklevelet, mint plébános, konvent, vagy közjegyző egyszerű öröklevelet. Ez még akkor is figyelemre méltó, ha tudjuk, hogy az ilyen esetek inkább a kivételek közé tartoznak. Megmagyarázhatja ezt az eljárást, ha arra próbálunk meg választ keresni, hogy meddig terjedt a tanács személyi hatálya, azaz kiknek az ügyében volt jogosult eljárni. Ezzel szorosan összefügg az a kérdés is, hogy az extraneusok vajon feltétel nélkül elfogadták-e a magisztrátusnak azt a jogát, hogy ügyükben - legyen az birtokforgalommal kapcsolatos, vagy más - a polgárok intézkedjenek. Az ügyek nagy többségében a tanács előtt helyi polgárok szerepeltek. Emellett azonban számos alkalommal különböző jogállású idegenek birtokügyleteiről is oklevelet állítottak ki, amennyiben birtokuk a településen feküdt. A kassai, eperjesi és bártfai polgárok például rendszeresen és nagy számban bukkannak fel ezekben az oklevelekben. Sőt, még akkor is születhetett mezővárosi kiadvány, ha mezővárosi lakosok részvétele nélkül, csak kassai polgárok között zajlott le az ingatlanforgalom. Ez történt például Skop Ágoston és Theklar János szikszói birtokügylete során 1472-ben.650 Egy ízben még egy krakkói polgár hegyaljai birtokának ügyében is mezővárosi oklevél keletkezett, annak képviselője részvételével.651 Ami a különböző egyházi intézményeket illeti, az újhelyi pálos kolostorra vonatkozó példák mellett többek között a lechnici karthauziak, a regéci pálosok, a hejcei Mindenszentek-egyház, a szepesi prépostság, a leleszi konvent, a liszkai Szűz Mária-egyház és az Olasziban lévő Szent Miklós-egyház birtokügyében is írásba foglaltak a mezővárosok oklevelet.652 Az egyházi intézmények bizonyos esetekben mindenféle kétely nélkül elfogadták a mezővárosi tanácsot, mint hiteles oklevél kiállítóját. Ezt bizonyítja, hogy a menedékkői karthauziak 1408-ban egy, a lechnici karthauziak 1472-ben pedig összesen négy városi oklevélben erősíttették meg a tanáccsal magukat a már régóta bírt szikszói szőleik birtokában, ahelyett, hogy ehhez más, országos hitelességű oklevéladó szervet vettek volna igénybe.653 A nemesek is több alkalommal fordultak mezővárosi tanácshoz ingatlanügyük során, így Darholcz Pál, kassai polgári származású gölnici várnagy és 650 DF 270 458. 651 DF 269 936. (Tállya, 1506). 652 Sorrendben: DL 10 258. (Szikszó, 1414), DL 16 394. (Keresztúr, 1466), DF 217 817. (Hejce, 1519), DF 264 495. (Liszka, 1475), DL 47 939. (Patak, 1358 és 1360 között), DL 31 964. (Liszka, 1479), DF 264 565. (Liszka, 1509). DL 9452., DL 17 342., DL 17 345., DL 17 346. és DL 17 347. 653
