Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai - 1. A mezővárosi tanács illetékessége, személyi és területi hatálya
178 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján Annak ellenére azonban, hogy az ilyen jellegű ügyek az egyházi szervek elé tartoztak, azt látjuk, hogy a testamentumokkal összefüggő oklevéladás szempontjából mégsem csak ez az eljárás volt a jellemző a Hegyalján. A mezővárosi tanács is több alkalommal bocsátott ki ilyen ügyben oklevelet, mégpedig egyházi közreműködés nélkül. Ez a halálos ágyon történő végrendelkezésekre ugyanúgy érvényes volt, mint azokra a példákra, amikor a polgárok még jóval haláluk előtt végrendelkeznek - legtöbbször pedig éppen az egyház javára tették ezt. Ezek az adatok szinte teljes mértékben Újhelyiül származnak, emellett pedig Szikszón, Bodrogkeresztúron és Tarcalon vannak erre utaló jelek. A témát a későbbiekben részletesebben tárgyaljuk majd. Annyit azonban már most meg kell jegyezni, hogy a tanács ilyen intézkedéseinek két alapvető ismérve volt. Az egyik jellemző, hogy a végrendelkezés tárgya szinte mindig ingatlan, pénzről és más ingóságokról ezek a testamentumok nem beszélnek.639 A másik jellemző, hogy csaknem mindig mezővárosi polgárok a szereplői ezeknek a végrendeleteknek.640 A fentieket úgy foglalhatjuk tehát össze, hogy a mezővárosok a hagyományos értelemben egyházi felügyelet alá tartozónak tekintett végrendeletekkel kapcsolatos oklevéladásból is kivették a részüket. A végrendeleteknél jóval nagyobb számban jártak el azonban adásvételek, főként szőlőadásvételek kapcsán. Ha a másik oldalról, azaz az egyházi intézmények szempontjából nézzük a dolgot, akkor ennek pontosan az ellenkezőjével szembesülünk. Úgy tűnik, hogy az egyház a végrendeletek és az azokkal kapcsolatos perek során sokkal nagyobb mennyiségben állított ki oklevelet, mint más jellegű ügyek, így például adásvételek esetében.641 Ismerünk ugyan néhány olyan példát a Hegyalja területéről, amikor egyházi intézmény nem végrendelkezéssel kapcsolatos ingatlanforgalom bizonyságára ad ki tanúsítványt, de ezek száma kicsi és gyakran meglehetősen korai datálásúak.642 Nem elképzelhetetlen, hogy az ilyen korai oklevelek a már említett pápai esettel állíthatók párhuzamba. Ha így van, 639 Ezek alól mindössze néhány kivétel van. Telkibánya város két alkalommal adott ki oklevelet végrendelet tárgyában. 1428-ban egyházi intézményekre hagyott, évente biztosítandó egyházi felszerelés a végrendelkezés tárgya, míg a másik esetben, 1444-ben a helyi ispotály kegyúri joga, amit a szegényekről való gondoskodás is kiegészít. - DL 11976. és DL 13 819. Lásd 217., 218., 219. és 220. jegyzet. 640 Egyetlen ügyben nemesi testamentum az oklevéladás tárgya. 1434-ben Tarcalon a tanács és a tokaji várnagyok egy nemesi szőlővel kapcsolatos végrendeletéről állítanak ki oklevelet. - DL 99 498. 641 Erre a legjobb példát a térségben megtalálható pálos kolostorok levéltárának anyagát tartalmazó regesztagyűjtemény nyújtja, amelyben nagy számban találhatók ilyen végrendeleti ügyek. Lásd Bándi: Pálosok oklevelei, passim. 642 Újhelyről például két olyan eset ismert, amely még a település első ismert kiadványa előtt keletkezett. 1310-ben Achilles pataki plébános előtt ad el egy polgár 8 hold földet a pálosoknak 1 ezüstmárkáért. - Bándi: Pálosok oklevelei 690. Nem sokkal később, 1318-ban Vitomér pataki plébános állít ki oklevelet két polgár közt zajló malomadásvétel ügyében. - Bándi: Pálosok oklevelei 691.
