Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
IV. A kézművesség és a tanácstagság összefüggései a középkori Hegyalján
IV. A kézművesség és a tanácstagság összefüggései a középkori Hegyalján 161 tartozik, amely kívül esik az általunk felhasználandó körön.596 Kérdéseket vet fel a sekeres-zekeres név. A jobbágy általában rendelkezett szekérrel, így ez a szó csak akkor bírt megkülönböztető erővel, ha az illetőnek több köze volt a szekerekhez, mint polgártársainak. Ebben az esetben a 'szekérgyártó', illetve a 'fuvaros' értelmezés is felmerülhet.597 Van még három olyan, a fentiekhez hasonló vezetéknév, amit meg kell említenünk. A sos~soos, az olaos-olayws, illetve a borsos-borsoos-borsoz név egyaránt lehet tulajdonságra utaló ragadványnév és foglalkozásnév is.598 Mivel azonban ez a négy bizonytalan elnevezés alakilag a fent felsorolt -s képzős nevekkel vág egybe, a következetesség megkívánja, hogy ezeket se vegyük be vizsgálatunk foglalkozásnevei közé. A szakiroda- lom a fentiek közül egyébként többet is mesterségnévnek tekintett, így például Székely György a szekeres, a kutas, az olajos, a patkós, a seres és a sós neveket, Hajdú Mihály a csíkost, a faggyast, illetve szintén a kutast, a patkóst, a serest és a sóst.599 A vizsgálathoz azokat a személyneveket használhatjuk fel biztonsággal, amelyek fennakadtak a rostán. Ezek a legnagyobb valószínűség szerint már valóban mesterséget takarnak. Lássuk tehát ezeket a neveket, és azt, hogy azokat hány azonosított polgár viseli! A lista a Hegyalján a középkorban oklevéllel igazolható módon űzött mesterségeket is mutatja egyúttal. 1. Ács nevet viselő személyből kettő van adataink között: alch~alcz~alczt néven. Ezek közül az egyik esküdt is volt.600 2. Aranyművest egyetlenegyet ismerünk a 14. századi Patakról, foglalkozása latin alakban volt lejegyezve: Gregorius aurifaber de Byste.601 596 Többek között lásd DL 14 317. és DL 17114., vö. Kázmér: Családnevek szótára 246. — Az sem lehetetlen, hogy a szó tulajdonságra utalt. 597 DL 18 006., DL 10 258., DF 269 883. Vö. Kázmér: Családnevek szótára 984. és Szamota 902-903.: auriga, agitator, trigarius, curulis. A paraszti szekerészekre vonatkozólag lásd Székely: Vidéki termelőágak 331. 598 Sós: DL 9452., DL 14 453., DL 17 750., DL 18 299., DL 35 797, DL 70 768., DF 215141., DF 216 809., DF 217 486. ('sós'-ként, melléknévként értelmezi Szamota István [Szamota 857: salsus, subsalsus]. Ugyanakkor Kázmér Miklós szerint [Kázmér: Családnevek szótára 946-947] 'sókereskedő, sóvágó, sószállító' jelentéssel bír); Olajos: DF 229 261., DF 229 262. és DF 229 629. (Szamota 708.: olearius, oleatus, oleosus azaz 'olajütő, olajkereskedő', valamint 'olajos' mint melléknév; Kázmér: Családnevek szótára 764.: 'olajütő, olajárus' jelentésűnek tartja); Borsos, borsós: DF 215 139., DF 229 381., DF 264 565., DF 269 883., DF 269 936. Kázmér Miklós szerint (Kázmér: Családnevek szótára 174-175.) itt 'bors-', vagy 'fűszerkereskedő'-ről lehet szó, vagy pedig borsó termelésére utal; Szamota viszont (Szamota 89.: piperatus, pretiosus) mindenféleképpen melléknévnek gondolja. 599 Székely: Vidéki termelőágak 323-324., 329-331., valamint Hajdú: Garam-Ipoly köze 39., 4L, 46., 48., 50-51. 600 DL 18 694., DF 215 070., DF 215 139. — Jelentésére vonatkozóan lásd 562. jegyzet. DL 77 082. 601
