Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
III. A tanács és társadalmi háttere - 3. A tanács társadalmi háttere (családi kapcsolatok és ingatlanbirtoklás)
136 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján Liszkán az 1470-es évektől tűnik fel a két Kádár nevet viselő személy is. Közülük az egyik, Péter kétszeres esküdt volt, míg a másik, Mihály az Előhegyen rendelkezett szőlővel. Szintén az 1470-es évek végén jelenik meg a Koch család. Bálint 1477-1478-ban viselt esküdti címet, de azt is tudjuk róla, hogy szőlővel is rendelkezett a mezővárosban. Valószínűleg a testvére lehetett az a Koch Lázár, aki 1483-ban még esküdt volt, de a következő évben már bírói tisztet viselt lakhelyén. 1487-ben szerzünk tudomást az Előhegyen elterülő szőlőjéről. Nagy (magnus) Miklós 1474-ben a liszkai oklevélkiadó polgárok között van felsorolva egy helyi kiadványban. 1477-1478-ban azonban már esküdt volt a mezővárosban. Valószínűleg rokona volt az a Nagy Imre, aki 1487-ben viselt bírói címet. Az 1477-ben szőlőtulajdonos Soltész (Solthes) Benedek rokona lehetett a két évvel később esküdti címet viselő Soltész Simon is. A Szabó (Sabo, Sabbo, Zabo) néven szereplő rokonságnak három tagja tűnik fel a liszkai öröklevelekben. A család egyik legjelentősebb szereplője az a Bálint lehetett, aki 1479-ben a liszkai Szűz Mária-egyház templomgondnoka, 1483-ban pedig esküdt volt. János 1474-ben a mezőváros nevében oklevélkiadóként felsorolt polgárok között szerepelt, Lőrinc ugyanakkor az 1479. év egyik esküdti hivatalát töltötte be. Kiterjedt rokonsággal és több ingatlannal rendelkezett a Tar (Thar) család is. Valószínűleg testvér volt az a három személy, Ambrus, István és Mihály, akik 1475-ben a család egy Előhegyen lévő szőlőjét adták el egy nemesnek jelentős, 94 forintos összegért. Egyikük, István 1477-1478-ban esküdti címet viselt Liszkán. Egy másik családtag, János valamikor 1479 előtt végrendeletileg hagyott a helyi egyház építésére egy szőlőt, amit utóbb 90 forintra értékeltek.484 Szikszón is számos családi kapcsolat mutatható ki a középkor folyamán. Az 1406. és 1408. évben esküdti címet viselő Bot (Both) László fia, Botfia (Both- fya) György is tanácstag lett, szintén esküdti címet viselt 1414-ben. Az 1472-ben esküdti címet viselő Dako Miklós rokona lehetett az 1525. évi bíró, Dako Gergely és talán a Dabo családnévvel 1482-ben és 1484-ben esküdtként szereplő János is. A Vörös (Weres, máskor rufus) néven szereplő, és a Magyar-hegyen (in monte Hungaricali) szőlőbirtokos János 1406-ban családjából egyedül, 1408 és 1414 folyamán viszont Tamással együtt (nyilván testvére lehetett) volt esküdt. Van még egy valószínűsíthető testvérpárunk a század második feléből is: az 1472-es tanácsban Zombok János és Zombok Mihály is esküdti tisztet töltött be. A 15. század második felében három Szatmár (Zathmar, Zatmar) családnevű személy tűnt fel a mezővárosban. Egyikük, Lukács 1472-ben és 1484-ben esküdt, 1482-ben pedig bíró volt a településen. Neki a Magyar hegyen, míg a 484 A jelzetek családonként: Kadar - DF 214 648., DF 264 495., DF 269 671., DF 272 257.; Koch - DL 18 007, DL 31 964., DL 31 995., DF 258 868., DF 264 536., DF 265 539., DF 272 257; Magnus - DL 18 007, DL 31 995. DF 214 648., DF 258 868.; Szabó - DL 18 007, DL 31 964., DF 272 257, DF 214 648.; Thar - DL 18 007, DL 31 964., DF 258 868., DF 269 671.
