Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
III. A tanács és társadalmi háttere - 3. A tanács társadalmi háttere (családi kapcsolatok és ingatlanbirtoklás)
132 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján Erre egyébként Újhelyről is van példa, még a középkor végéről is. 1465-ben egy újhelyi polgári rokonság, a Csikós (Chikos) egyik tagja bizonyos Máté pap volt, Csikós Gergelyről pedig kiderül, hogy oltárt is alapított a helyi templomban, amelyre haláluk után egy malomrészüket hagyják a rokonság tagjai.473 Vajon hogyan kerültek kapcsolatba a különféle nemesi rokonságok a 14. századi pataki hospesekkel? Nyilvánvaló, hogy itt elsősorban a nemesség beköltözéséről lehet szó. Van is erre egy adatunk: 1350-ben a város színe előtt pataki illetőségű nemesi rokonságok pereskedtek pataki ingatlanokért, közöttük egy udvarházért. Társadalmi rangjukat mutatja, hogy az egyik részről - rokonaival együtt - megjelenő asszony egy comes lánya, egyúttal a váradi püspök officiálisának a felesége.474 Az ügyben szereplő különböző jogállású személyek rokona volt a néhai Kozma két fia, a pataki polgár Demeter és Miklós is. A per egyébként éppen Demeter hagyatékáért folyt. Megtudjuk, hogy a két testvér, akik legalább származásuk alapján nemesek lehettek, 1337-ben költözhettek be Nagysemjénből a településre és lettek polgárok. Erre a költözési dátumra utal legalábbis az az adásvételi szerződés, amely szerint egy 13 garasmárka értékű üres telket vásároltak ekkor Patakon. Birtokaikról többször is szó esik. 1342-ben például szőlőjüket cserélték el egy másikra, 20 garasmárkát is ráfizetve különbözetképpen. 1350-ben azonban, azután hogy Demeter meghalt, rokonai bejelentkeztek az őket a javakból megillető részért. Ekkor telke, pincéje, szőlői és egyéb birtokai mellett említést tesznek pataki udvarházáról (palla- Hum) is, aminek megléte kifejezetten nemesi életmódot feltételez. A rokonság származását egyébként az is jól mutatja, hogy az örökség további sorsával kapcsolatos perbe később a király is beavatkozott, iustita complementumot kérve a várostól az ügyben.475 E néhány példából is jól látszik, hogy ezeket a személyeket sem származás, sem pedig társadalmi presztízs szempontjából nem lehet összevetni a későbbi mezővárosi vezető réteggel. Más a helyzet viszont a 14. századi újhelyi lakossággal. Úgy látszik, hogy itt a patakinál kevésbé előkelő társadalmi rangú személyek élhettek. A lakókat itt a legtöbbször csak egyszerű hospeseknek nevezik. Ennek a fő oka egyébként az lehet, hogy Patak - szomszédjával ellentétben - ekkoriban még ispáni székhely is volt, s így jelentős és egyúttal vonzó település volt a nemesi rokonságok számára. Hasonló példákat tudunk felsorolni Telkibányáról is. Egy polgáráról - annak hosszú távon átívelő családi kapcsolatai mellett - számos olyan dolgot tudhatunk meg, amely jól jellemzi egy bányaváros vezető rétegének életmódját. 473 DL 76 598. (1339), DL 76 627. (1341). Az újhelyi példa: DL 16 163. 474 DL 76 988. 475 Azt, hogy a költözés ekkor történhetett, mutatja az 1337. évi oklevélnek a két testvérre vonatkozó megjegyzése is. Eszerint a fiúk származása „de Semyen, nunc vero nostri concives" - DL 76 553. A többi hivatkozás: DL 76 664. (1342), DL 76 988. (1350) és DL 77 244. (1358). Vö. még 340. jegyzet.
