Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
III. A tanács és társadalmi háttere - 3. A tanács társadalmi háttere (családi kapcsolatok és ingatlanbirtoklás)
III. A tanács és társadalmi háttere 133 Arról a Kroprer Györgyről és utódairól van, akihez a helyi ispotály alapítása is köthető. Kroprer György és fivére, Konc (Konch), ekkor mindkettő bányaispán (urburarius, máskor pedig comes et urburarius), 1367-ben szerzett engedélyt a királytól az ispotály felépítésére, amihez két évvel később az egri püspök is hozzájárult. Az intézmény kegyurai a szokásos módon a két testvér és leszármazottai lettek. György a 14. századi tipikus „bányapolgár"-típust testesítette meg, ezt mutatja például az is, hogy bírói címet viselt 1369-ben. Valószínűleg egy üzleti vállalkozóval és családjával állunk tehát szemben. A 15. századra Telkibánya láthatólag elindult a mezővárosiasodás útján, de a család megőrizte vezető szerepét és egzisztenciáját. 1438-ban újra hallunk egy Kroprer Györgyről. Minden bizonnyal itt a nagy ős egyik unokájáról (esetleg fiáról?) lehet szó. Vagyoni helyzete kiemelkedőnek tűnik: végrendeletében egy Telkibánya területén lévő Chechuz nevű falut, vagy birtokot - egyetlen telek kivételével, amit élete tartalmára magának tartott meg -, továbbá malmát és Szántóban lévő szőlejét hagyta a gönci Szűz Mária kolostorra. Az ifjabb György az ispotály kegyuraságát is bírta még ekkor. 1444-ben a város oklevele szerint vagyonát végrendeletileg a Szent Katalin ispotályra hagyta. Ingatlanjai között felsorolják házait, rétjeit, szántóit, malmait, malomhelyeit és a már említett prédiumot is. Az ispotály kegyuraságát ugyanekkor mostohafiának, Mátyás papnak adta át. Róla az is kiderül, hogy eredendően Szinai Kerek László fia volt, tehát nemesi származással bírt, 1450-ben az összes birtokot és a kegyuraságot is a gönci pálos kolostorra ruházta. Ezt a kegyes alamizsnát egyébként 1459-ben is megismételte. A birtokok között említik többek között a mondott prédiumot, egy Wagner nevű szőlőt és az alatta fekvő réteket, az Olsva folyón álló malmot, telkibányai telkeket és malomhelyeket is. Mátyás papról azt is tudjuk, hogy 1479-ben még bizonyosan ő volt a város plébánosa.476 Ez a példánk ugyanakkor nyilván nem tekinthető tipikusnak: a sok birtok nemesi életmódot sejtető anyagi helyzetet jelentett a család tagjainak. Van még egy figyelemre méltó adatunk ugyanerről a településről. Valamikor 1428 előtt a néhai Streytgesser János esküdt szőlője jövedelméből végrendeletileg évi egy-egy gyertyát hagyott a helyi plébániaegyháznak, az ispotálynak, valamint a gönci pálosoknak. A rendelkezés teljesítése nővérére, Annára, majd pedig annak halála után bizonyos Mosticius miles re szállt. Utóbbi egyébként bizonyosan nemesi jogállású lehetett, amit megnevezése mellett az is bizonyít, hogy saját káplán is szolgálta. A végrendelet teljesítése valószínűleg rokonság útján szállhatott rá, ami viszont Streytgesser János előkelő származását bizonyíthatja. Mivel rendelkezését nem tartották be halála után, Mosticius 15 kötélnyi földet adott a pálosoknak kárpótlásul.477 476 A Kroprer családra: Bándi: Pálosok oklevelei 582-583., 589-591., 593. és 595., valamint DL 13 819. (1444). DL 11 976. 477
