Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)
Mérlegen az ember. Szerkesztői bevezető a kötethez
Dokumentumválogatásunk a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának (MNL OL) iratanyagára, különösen a „K” (polgári kori iratokat őrző) szekcióban található iratokra épül, de bizonyos témakörök esetén számos 1945 után keletkezett forrást is közlünk. Meghatározó szempont volt, hogy eddig publikálatlan, illetve teljes egészében soha nem közölt dokumentumokat adjunk közre. A források válogatásakor azonban nem törekedhettünk teljességre. Ennek két alapvető oka volt. Az egyik, hogy a holokauszt történetével kapcsolatos iratok közül sok elpusztult - egy részük már a II. világháború alatt, más részük később, a levéltár 1956. őszi tűzvésze alkalmával.21 Másodsorban pedig azt kellett megállapítanunk, hogy az elveszett iratokon kívül számos eddig nem közzétett vagy alig-alig ismert és kutatott irategyüttes maradt fenn, .amelyekből egy ilyen forrásközlő kötetbe csak a legjellemzőbbek vagy legmegdöbbentőbbek fértek bele. Emellett szerettük volna az embert állítani dokumentumkötetünk fókuszába. Azt az embert, akit származása miatt a zsidóellenes törvények és rendeletek páriává tettek az 1940-es évek elejére. Látnunk kell azonban azt is, hogy a képzeletbeli asztal másik oldalán is ült valaki, akinek döntéseket kellett hoznia, törvényeket és rendeleteket kellett értelmeznie, esetleg alkotnia. A segítőkészség, a segíteni akarás és a kegyetlen elutasítás egyszerre volt jelen, és ez jól tükröződik a közölt dokumentumokban. Válogatási szempontrendszerünket befolyásolta még az a tény is, hogy az elmúlt bő másfél évtizedben az egyes megyei levéltárak - nem egyszer a helyi könyvtárral és/vagy múzeummal együttműködve - a lokális eseményeket és forrásokat részletesen bemutató könyveket, dokumentumgyűjteményeket jelentettek meg, különösen az évfordulók alkalmával. Azonban az országos horderejű kérdések tekintetében már némileg vegyesebb képet kell konstatálnunk. Számos témáról, például a zsidótörvényekről és a munkaszolgálatról születtek alapvető fontosságú könyvek. Jó néhány jelentős forráskiadvány jelent meg az 1960-as évektől kezdve, beleértve az egyes történelmi személyiségek népbírósági pereire fókuszáló publikációkat.22 Ezekből egyre több részletet tudtunk meg a deportálásokról, az egyes gettók életéről, valamint a német és a magyar kormány és a különböző rendvédelmi szervek közötti együttműködésről. A téma kezdeti dogmatikus megközelítése folyamatosan alakult, majd átalakult az 1980-as évtizedre. A rendszerváltást követően pedig megteremtődött az esélye annak is, hogy a magyar holokauszt történetét nemzetközi perspektívába helyezzük, ám ennek megvalósításáig még hosszú út vezet.23 21 Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története. Magyar Országos Levéltár, Bp., 2006. 274-277. 22 A forrásközlő köteteket összeállítók közül Benoschofsky Ilona, Karsai Elek, Ságvárí Ágnes, Karsai László és Molnár Judit munkásságát kell kiemelni. 23 Lásd erről Gyáni Gábor: Helyünk a holokauszt történetírásában. Kommentár, 2008. 3. sz. 13-23. 18
