Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)

Mérlegen az ember. Szerkesztői bevezető a kötethez

indult deportáló vonat Magyarországról. Mindennek hátterében a németek és a magyar szervek néhány vezetőjének összejátszása állt, utóbbiak egyszerűen nem hajtották végre a kormányzói akaratot. Összetett kérdés - s ezen beveze­tő keretében nem is eldönthető kérdés hogy Horthy Miklós mikor olvashatta az ún. Auschwitz jegyzőkönyvet. Tény, hogy a dokumentum eljutott Horthy- hoz, mi több, néhány kormánytaghoz is, bár utóbbiak nemhogy nem hitték el az ott leírtakat, hanem egyenesen propagandaanyagnak tartották azt. így 1944 júliusára az országban már csak Budapesten éltek zsidók, illetve a munkaszolgálatos századokba besorozottak alkották a magyarországi zsidó­ságot. Számukra 1944 nyarán, illetve kora őszén úgy tűnhetett, hogy a további üldöztetést és magát a háborút is valahogyan túlélhetik. Ismeretes azonban, hogy az 1944. október 15-16-án német segítséggel vég­rehajtott nyilas puccsot követően a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozga­lom vezetésével egy szélsőjobboldali pártokból álló koalíciós kormány vette át az ország vezetését Szálasi Ferenc nemzetvezetővel az élen. A magát aszemitá- nak valló Szálasi18 elvi álláspontjai és a mindennapok valósága azonban élesen különböztek egymástól. Amíg a nemzetvezetővé avanzsált pártvezér gondola­tai a fellegekben jártak, addig a megmaradt zsidóság újabb atrocitásoknak volt kitéve, mind a fővárosban, mind pedig a munkaszolgálatos századoknál. A ke­gyetlenkedések, a szervezett terror,19 a nélkülözések és a halálra dolgoztatás, valamint a Dunába lövések20 újabb ezrek halálát jelentették 1944 októbere és 1945 tavasza között. Mindezek ellenére fel kell tennünk még egy kérdést. Kitől vagy kiktől re­mélhettek védelmet ilyen körülmények között az üldözöttek? Amióta ugyanis megszületett az 1938. évi XV. törvénycikk, attól kezdve próbált meg, aki csak tudott, valahogy kibújni az egyes zsidótörvények hatálya alól. Erre elméleti­leg a törvények lehetőséget is adtak, hiszen szinte mindegyik szövegében vol­tak kivételek, illetve 1944-ben megalkották a kormányzói mentesség fogalmát és körét. 1941-től azonban, de 1944-ben különösen még többről volt szó: az emberek életéről. Az egyes magyar embermentők és a fiatal cionisták mellett azonban ki kell emelnünk a semleges államok magyarországi megbízottjait és diplomatáit, akik igen aktív és önzetlen embermentő tevékenységet folytattak 1944 őszén és 1944-1945 telén. * * * 18 Szálasi célja Magyarország zsidómentéssé tétele volt, s hogy ennek megtörténte után mi történik a zsidó származású emberekkel, illetve mit csinál velük az SS, az már nem foglal­koztatta. 19 Ennek zuglói történetét dolgozta fel Máthé Áron A zuglói nyilasok pere 1967 című munká­jában. (Századvég Kiadó, Bp., 2014.) 20 Tabajdi Gábor: Duna-parti gyilkosságok, 1944-45. Rubicon, 2004.11. sz. 32-39. 17

Next

/
Thumbnails
Contents