Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)
Mérlegen az ember. Szerkesztői bevezető a kötethez
MÉRLEGEN AZ EMBER Szerkesztői bevezető a kötethez A magyarországi holokauszt tragikus eseménysora éppen 70 éve zajlott le. Kétségtelen tény, hogy a téma iránt érdeklődő olvasók könyvtárnyi irodalomból válogathatnak, a világ számos nyelvén.1 A nagy mennyiségű nyomtatott és internetes publikáció kapcsán sokakban felvetődhet a kérdés, vajon lehet-e az események után évtizedekkel újat vagy megdöbbentőt, esetleg meglepőt mondani. Lehet, s ebben a kiadványban is erre teszünk kísérletet. Sokszor leírták már, hogy a holokauszt eseményeit - illetve előzményeit - jól dokumentálja a számtalan monográfia, visszaemlékezés, forrásközlés. Meggyőződésünk azonban, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának forrásainak közreadásával még jobban tudjuk megismerni - és talán megérteni - a holokauszt idején lezajlott folyamatokat, illetve azok hátterét. Mivel folyamatként szerettük volna bemutatni a magyarországi zsidóüldözés és holokauszt eseménysorát, válogatásunk 1938-tól indul. Ennek okát a győri program meghirdetésekor elhangzott beszédben találjuk meg, amelyben Darányi Kálmán miniszterelnök nyíltan kijelentette, hogy „zsidókérdés van”.2 A kijelentés azonban nem csak egy kiszólás volt a sok közül egy hosszú politikai beszédben. Innentől kezdve ugyanis a „zsidókérdés" nem egyszerűen a politikai diskurzus része lett, hanem a legmagasabb kormányzati szinten is megjelenő megoldandó probléma. Ha a magyarországi zsidóság történetét vesszük röviden górcső alá a kiegyezéstől, akkor 1938-ig lényegében két nagy periódus különböztethető meg. Az 1867 és 1914 közötti időszakot hagyományosan az „aranykor” jelzővel szokták illetni. Valóban, ez a korszak nemcsak a magyarországi zsidóság emancipációjának és tudatos magyarosodásának az időszaka, hanem az ország polgárosodásáé, gazdasági fejlődésé is. Ezekben a folyamatokban - az ipar és a kereskedelem mellett a kibontakozó irodalmi-színházi életben, nemkülönben a kialakuló modern magyar sajtóban - a magyarországi zsidóság vezető szerepet játszott. Ugyanakkor már ebben a korszakban is jelen van az antiszemitizmus, annak modern formái is épp úgy, mint a klasszikus vérvád is. Ezek összekapcsolódása érhető tetten a tiszaeszlári perben, illetve a per és az 1 2010-ig keletkezett, a magyar holokauszttal kapcsolatos könyveket és cikkeket összegyűjtötte Braham, Randolp L .A magyarországi holokauszt bibliográfiája 1-11. köt. című gyűjteményében. (Park Kiadó, Bp., 2010.) A szerző a két kötetben mintegy 5573 könyvet, tanulmányt és cikket szedett lajstromba és csoportosított tematikusán. 2 Kovács Tamás: Az MNB és a győri program. A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban - változó történelmi korszakokban. Szerk. Halm Tamás. Közgazdasági Szemle Alapítvány, Bp., 2013. 27-41. 11
