Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

Békés megyei Levéltár 5701 GYULA, Petőfi Sándor tér 3. (Pf. 17.) Tel.: 62-173 A levéltárnak Békésen fióklevéltára működik (5631 BÉKÉS, Petőfi u. 4. és 14. Postafiók 39. Tel.: 41-442). A fióklevéltár gyűjtőköre a Békés város­ban és a városkörnyéki községekben, valamint a szeghalmi járás terüle­tén működött és működő szervek irataira terjed ki. Békésen őrzi a levéltár az 1950 utáni tanácsi igazgatás iratanyagát Békés megye egész területéről, továbbá az 1948 után keletkezett üzemi és szövetkezeti fondokat is. A Békés megyei Levéltár a török hódoltság után 1715-ben újjászervezett megye történeti iratanyagára épül. Békés megye levéltárának meglétére utaló első adatok 1730-ból származ­nak. 1732—1744 között a levéltárat a gyulai középkori várban, azután a megyei székházban helyezték el. 1786 — 1790 között II. József király Békés, Csanád és Csongrád megyéket egyesítette, ennek kapcsán Békés megye levél­tárát is Szegvárra, az egyesített megyék székhelyére szállították. 1790-ben Békés megye újjáalakult, levéltári anyagát és az egyesítés alatt keletkezett teljes iratanyagot Gyulára hozták vissza. A három megyét érintő irattömeg szétválasztásához Békés megye 1797-ben levéltárosi állást rendszeresített, attól kezdve állandóan volt levéltárosa, aki később egyúttal az aljegyzői teendőket is ellátta. A megye levéltárosai — különösen Kazay Mihály (1797 — 1818) és Kállay Ignác (1818 — 1828) — alapvető munkát végeztek, az akkori teljes iratanyagot rendezték és betűrendes mutatóval látták el. 1828-ban készült a levéltár anyagának első részletes leírása. Az iratok gyara­podása miatt az 1830-as évek óta túlzsúfolt állapotban voltak a levéltár helyiségei, az anyag jórészét a megyeháza padlásán tárolták a szabadságharc előtt is. 1849-ben a levéltár anyagának egy részét lőporfojtás céljára akarták fel­használni, de idő hiányában erre nem került sor. 1850 nyarától 1851 nyaráig, majd pedig 1853 végétől 1860 decemberéig Békés megyéhez csatolták Csanád megyét is, a keletkező iratokat 1861 — 1862­ben a két megye között ismét meg kellett osztani. A Bach-korszakban a levél­tár nem a megyei közigazgatás, hanem a gyulai megyei törvényszék keretében működött, bár elhelyezése nem változott. 1862 — 1866 között Tölczel János levéltáros igen gondos levéltárrendezést végzett, sikerült bővítenie az elhelye­zési lehetőségeken is. Az 1867. évi kiegyezés utáni megyeszervezetben a levéltárnoki, majd főlevél­tárnoki tisztséget a századfordulóig kevés megbecsülés övezte. A levéltáros a nagy tömegű iratanyag kezelése mellett napi ügykezelési teendőket is vég­zett. 1872-ben, a közigazgatástól elválasztott bírósági szervezet felállítása után, a levéltárból az 1850 után keletkezett bíráskodási (köztük az úrbéri törvényszéki) iratokat a gyulai törvényszéknek adták át, amelyek ott teljes egészükben elpusztultak. Az 1870-es években semmisítették meg a megye­7 Magyarország levéltárai

Next

/
Thumbnails
Contents