Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)
TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)
Békés megyei Levéltár 5701 GYULA, Petőfi Sándor tér 3. (Pf. 17.) Tel.: 62-173 A levéltárnak Békésen fióklevéltára működik (5631 BÉKÉS, Petőfi u. 4. és 14. Postafiók 39. Tel.: 41-442). A fióklevéltár gyűjtőköre a Békés városban és a városkörnyéki községekben, valamint a szeghalmi járás területén működött és működő szervek irataira terjed ki. Békésen őrzi a levéltár az 1950 utáni tanácsi igazgatás iratanyagát Békés megye egész területéről, továbbá az 1948 után keletkezett üzemi és szövetkezeti fondokat is. A Békés megyei Levéltár a török hódoltság után 1715-ben újjászervezett megye történeti iratanyagára épül. Békés megye levéltárának meglétére utaló első adatok 1730-ból származnak. 1732—1744 között a levéltárat a gyulai középkori várban, azután a megyei székházban helyezték el. 1786 — 1790 között II. József király Békés, Csanád és Csongrád megyéket egyesítette, ennek kapcsán Békés megye levéltárát is Szegvárra, az egyesített megyék székhelyére szállították. 1790-ben Békés megye újjáalakult, levéltári anyagát és az egyesítés alatt keletkezett teljes iratanyagot Gyulára hozták vissza. A három megyét érintő irattömeg szétválasztásához Békés megye 1797-ben levéltárosi állást rendszeresített, attól kezdve állandóan volt levéltárosa, aki később egyúttal az aljegyzői teendőket is ellátta. A megye levéltárosai — különösen Kazay Mihály (1797 — 1818) és Kállay Ignác (1818 — 1828) — alapvető munkát végeztek, az akkori teljes iratanyagot rendezték és betűrendes mutatóval látták el. 1828-ban készült a levéltár anyagának első részletes leírása. Az iratok gyarapodása miatt az 1830-as évek óta túlzsúfolt állapotban voltak a levéltár helyiségei, az anyag jórészét a megyeháza padlásán tárolták a szabadságharc előtt is. 1849-ben a levéltár anyagának egy részét lőporfojtás céljára akarták felhasználni, de idő hiányában erre nem került sor. 1850 nyarától 1851 nyaráig, majd pedig 1853 végétől 1860 decemberéig Békés megyéhez csatolták Csanád megyét is, a keletkező iratokat 1861 — 1862ben a két megye között ismét meg kellett osztani. A Bach-korszakban a levéltár nem a megyei közigazgatás, hanem a gyulai megyei törvényszék keretében működött, bár elhelyezése nem változott. 1862 — 1866 között Tölczel János levéltáros igen gondos levéltárrendezést végzett, sikerült bővítenie az elhelyezési lehetőségeken is. Az 1867. évi kiegyezés utáni megyeszervezetben a levéltárnoki, majd főlevéltárnoki tisztséget a századfordulóig kevés megbecsülés övezte. A levéltáros a nagy tömegű iratanyag kezelése mellett napi ügykezelési teendőket is végzett. 1872-ben, a közigazgatástól elválasztott bírósági szervezet felállítása után, a levéltárból az 1850 után keletkezett bíráskodási (köztük az úrbéri törvényszéki) iratokat a gyulai törvényszéknek adták át, amelyek ott teljes egészükben elpusztultak. Az 1870-es években semmisítették meg a megye7 Magyarország levéltárai