Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

házán az akkori szemlélet szerint csekély értékű főszolgabírói, szolgabírói és adózási iratok túlnyomó részét is, a XVIII. század derekáig visszamenően. Az egyre gyarapodó iratok elhelyezésének megkönnyítésére 1897-ben és 1911-ben nagyobb arányú, részben károkat okozó selejtezést bonyolítottak le az 1880-as évektől kezdődő iratokban. A feudális korból származó megyei közgyűlési jegyzőkönyveket 1904 előtt a volt megyei börtön nyirkos alagsorában tárolták. 1904-ben Antalóczy Nándor lett a megyei főlevéltárnok. 1937-ig tartó működéséhez fűződik a levéltár újjáteremtése. A feudális kor vége óta használt három levéltári helyiséget hétre, majd tizennégyre gyarapította. A raktárak berendezését — zárt szekrényekkel — a kecskeméti levéltár példájára tervezte meg. A levéltári anyag új rendezése a húszas évek végén fejeződött be. A megye felszabadulás előtti levéltárosai között nem akadt olyan, aki tudományos publikálással foglalkozott volna. A levéltár anyagára építve ugyanakkor az 1870-es évektől kezdve számos megye- és várostörténeti feldolgozás készült és jelent meg, kívülálló kutatók tollából. A II. világháború idején a megyei levéltár anyagát mintegy 6 —8%-os károsodás érte. Megsemmisültek a még levéltárba nem került 1934 — 1944 közötti főbb megyei iratsorozatok. 1950-ben a megyei levéltár önálló intézményként a centralizált magyar levéltári szervezet tagja lett. A megye igazgatási központjául 1950-ben Békéscsabát jelölték ki, de a levéltár az addigi megyeszékhelyen maradt. A férőhely kisebb bővülése révén az intézmény 1958-ig begyűjtötte a megye területén található városi, községi, üzemi, intézményi irattárak történeti értékű anyagát. 1968-tól a megyei levéltár tanácsi intézményként működik. Tudományos és közművelődési munkája kiszélesedett. 1976-ban került sor a békési részleg (1977-től fióklevéltár) kialakítására. A levéltár ma tizenöt munkatárssal dolgozik, anyaga 1950 óta megötszöröződött. Elhelyezése korszerűsítést kíván. A raktárak telítettek. A levéltár gyűjtőköre Békés megye területére terjed ki. Az intézmény 1950 —1952-ben Békés megyei Közlevéltár, 1952—1967 között Gyulai Állami Levéltár néven működött. A levéltárban őrzött iratanyag mennyisége 3176 folyóméter. A megye 1715. évi újjászervezése előtti időkből mindössze három irata van: Fráter Györgynek egy 1546-ban kelt levele, továbbá két XVII. századi armalis az erdélyi fejedelemségből. A Békés megyei közgyűlések iratanyagának gerincét a jegyzőkönyvek sorozata adja az 1715 — 1849 és az 1867 —1941 közötti esztendőkből. (Az 1933., 1938 — 1939. évi kötetek nem maradtak meg.) A megyei közgyűlési iratok az 1715—1848 közötti időszakból nagy többségükben megtalálhatók. Igen gazdag a II. József korából származó iratanyag (1786 — 1790), továbbá az 1848 — 1849. évi megyei vezető szervek dokumentációja. Sokoldalúan használható a megyében keletkezett, 1716-tól kezdődő feudális