Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

A felszabadulás utáni néphatalmi szervek iratainak fondfőcsoportjában a megyében csaknem minden városból és községből maradt nemzeti bizottsági anyag, azonban szerves egységet csak kevés képez. Baja, Kecskemét, Kiskunhalas, Kalocsa, Lajosmizse és Űjkécske iratait érdemes említeni. Az igazoló bizottságok tevékenységéről csak Baján, Bácsalmáson, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán mentettek meg számottevő iratot. A földbirtokrendező tanácsok közül egyedül a kecskeméti hagyott hátra jelentős irategyüttest, melynek értékét növeli az is, hogy a mai Pest megye déli részéről és a Bács-Kiskun megyei terület nagyobb hányadáról tartalmaz viszonylag gazdag iratanyagot. Sajnos a többi népi bizottság működéséről szinte semmi irat sem maradt. A felszabadulás után keletkezett iratok döntő többségét a levéltár helyhiány miatt még nem tudta átvenni. Az eddig begyűjtött iratok ritkán mennek túl az 1957-es éven, de gyakran csak 1950-ig terjednek. Kivételt képez a megyei tanács anyaga, amelyet 1970-ig terjedően őriz a levéltár. Ezen kívül a megszűnt bácsalmási járási tanács (1962-ig) és a kiskunhalasi járási tanács (1965-ig) iratai vannak a levéltár őrizetében. Rajtuk kívül említésre méltó még a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagyon töredékesen megmaradt, de a megye gazdasági jellege miatt igen fontos iratanyaga. Az előbbi tények a felszabadulás utáni évtizedek bármilyen irányú kutatását igen szűk keretek közé szorítják. A különböző hatóságok, közigazgatási, jogszolgáltatási, gazdasági stb. szervek iratanyagának használhatóságát és részben forrásértékét is nagyban csökkenti a szűk időhatár és nem egyszer a folyamatosság hiánya. A szerveknél kintlevő iratok beszállítása után lehet majd a különféle irategyüttesekről, azok forrásértékéről valós képet alkotni. Az egyes városok levéltárairól a következő ismertetések készültek: Garzó József Kecskemét th. város levéltárának tájékoztatója a Hírős Héten (Kecskemét, 1934.), Kopasz Gábor Baja város levéltára (Baja, 1965.) és Szabó Sándor A kiskunfélegyházi Kiskun Levéltár (LSZ, 1967.). A levéltár anyagáról készült segédletek: A Bács-Kiskun megyei Levéltár (volt Kecskeméti Állami Levéltár) fOndjainak jegyzéke (Bp., 1974.) és Kéziratos térképek a Kecskeméti Állami Levéltárban (Bp., 1967.). Forráspublikációk: Toóth János Kiskun-Halas város története (oklevelekkel) (Nagykőrös, 1861.). Hornyik János Kecskemét város története 1 — 4. kötet oklevéltárral (Kecskemét, 1860—1866.), Bálintné Mikes Katalin — Szabó Sándor így kezdődött . . . (Kecskemét, 1971.), Iványosi-Szabó Tibor Dokumentumok Kecskemét történetéből I. (Kecskemét, 1975.) és Romsics Ignác —Szabó Csaba Dokumentumok az 1918 —19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez {Kecskemét, 1976.). Tanulmánykötetként jelent meg Iványi-Szabó Tibor szerkesztésében a Bács-Kiskun megye múltjából I—IV. kötete (Kecskemét, 1976—1982.). A levéltári anyag kutatását három helyen működő kutatószolgálat biztosítja: Kecskeméten a Kossuth tér 1. és a Klapka u. 13 — 15. szám alatt ked-