Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

den, szerdán 8— 16, csütörtökön 8 — 12, pénteken 8—15 óráig, Kiskunfélegyházán kedden és szerdán 8—16, pénteken 8—15 óráig. Az intézmény könyvtára közel 10 000 kötetből áll, s a megye legjelentősebb sajtógyűjteményével rendelkezik. Az országos szakfolyóiratokon túl mindenekelőtt a helytörténeti kutatásokhoz szükséges kiadványok, törvényes rendeletgyűjtemények, lexikonok, cím- és névtárak, statisztikai kiadványok állanak rendelkezésre. A könyvtár anyaga csak helyben kutatható. A levéltárnak reprográfiai felszerelése nincsen. Baranya megyei Levéltár 7621 PÉCS, Kossuth Lajos u. 11. Tel.: 10-559, 10-505, 10-152, 24-280 A Baranya megyei Közlevéltár 1950-ben Baranya megye és Pécs thj. város levéltárából jött létre. Baranya megye levéltárát a századok folyamán súlyos veszteségek érték. A megye középkori iratai elpusztultak. A török megszállás elől menekülő nemesség birtokjogi iratainak egy részét magával vitte. A megye 1526 előtti iratai, amelyeket Pécsett őriztek, elégtek. A XVI — XVII. századi iratok, amelyeket az elmenekült nemesség gyűléseinek jegyzőkönyvei képeztek, elpusztultak, illetve egy részük feltételezhetően szlovákiai levéltárakban lappanghat. A baranyai nemesség ugyanis az 1660-as évektől Nyitra környékén tartotta kongregációs gyűléseit, közülük sokan ott éltek a török megszállás végéig. A megszállás után a katonai, majd kamarai igazgatás időszakából sem maradt fenn helyben irat, mert 1704-ben mind a kuruc, mind a szerb határőrvidék csapatai feldúlták Pécset, elpusztítva a városházát és a levéltárat is. Csak a XVIII. század első évtizedétől maradtak folyamatosan megyei és Pécsi városi iratok. A második világháborút megelőző időszakból két kiváló levéltáros rendező tevékenysége emelkedett ki. A megye megmaradt legrégibb iratainak rendezése Koncsek József nevéhez fűződik, aki a századfordulóra a protokollumok mutatóját is elkészítette magyar nyelven. A megye feudális és kapitalista kori iratai jelenlegi rendjének kialakításában Mérő József főlevéltárosé az érdem, aki az iratok első korszerű segédletét is elkészítette. 1950-ben Baranya megye, Pécs thj. város, Mohács város fondjai mellett a megye és Pécs város jogszolgáltatási szerveinek iratai is levéltári őrizetbe kerültek. Ezt követően az iratbegyűjtéssel a vidék legnagyobb levéltára jöhetett létre. 1952-ben a Pécsi Állami Levéltár 10 000 folyóméter irattal rendelkezett. Mind az iratgyarapodás, mind illetékességi területének ellenőrzése az intézmény fejlesztését igényelte. 1968-tól, a tanácsi kezelésbe vétel idejétől a személyi állomány 12 főről 20 főre, költségvetése a korábbi többszörösére emelkedett. A levéltár őrizetében levő iratok 75%-a középszinten rendezett, segédletekkel való ellátottsága közepes. A feudális kori fondok jelentős részéhez áttekintő raktári jegyzék vagy repertórium készült.