Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

1952) család, Mészáros Lázár (1790-1862) és Türr István (1729-1929) családjának fondjai. Ezen kívül a világhírű magyar drámaíró Katona József, Mátyás József kecskeméti költő, Kada Elek kecskeméti polgármester és Káldy Gyula karmester hagyatéka tartalmaz kiemelkedő értéket. A gyűjtemények közül (1400-as évektől 1950-ig) a kéziratos térképeket kell a felsorolás élére tenni, amelyek a XVIII. század derekától nyújtanak a megye városaira, a XIX. század utolsó harmadától pedig községeire vonatkozó adatokat. Külön is említésre méltó Baja fejlődését illusztráló 78 darabból álló térképgyűjtemény, amely a Duna és a környező vidék vízrendszerének változására vonatkozóan tartalmaz térképet. Ugyancsak megkülönböztetett figyelmet érdemel Baja város oklevél és okmánytára, amely 1598 — 1945 közötti időszakra tartalmaz fontos iratokat. Nem kevésbé becses a kecskeméti régi oklevelek gyűjteménye (1557 — 1836), melyben a török nyelvű okleveleken túl főleg a város 1711 előtti történetére vonatkozóan találhatók kiemelkedő forrásértékű dokumentumok. A plakát- és hirdetménygyűjtemény 1831re nyúlik vissza. Hornyik János, Ballá János és Szilády Károly kecskeméti levéltárosok a város XVII —XVIII. századi jegyzőkönyveiből készítettek feljegyzéseket, amelyeknek értékét az eredeti jegyzőkönyvek 1944-es pusztulása rendkívüli módon megnövelte. Sajátos forrásértékük miatt külön is érdemes említést tenni a legfontosabb összeírásokról. Baján a XVIII. századból úrbéri, a XlX-ből adó- és árendaöszszerírások maradtak ránk. Kecskeméten fennmaradt sokféle és nagyon értékes XVII —XIX. századi összeírások közül a törökkori nyilvántartások mellett a II. József-féle kataszteri összeírás teljesnek mondható együttesét célszerű kiemelni. Mikrofilmgyűjtemény az elmúlt évtizedben alakult ki. A filmek többségét vásárlás útján szerezte be az intézmény. Kialakításánál a legfontosabb szempont az volt, hogy a levéltár feudális és polgári kori megyei iratok legfontosabb együtteseiről legalább mikrofilmmel rendelkezzék. A közel 400 filmtekercsről helyben kaphat tájékoztatást a kutató, Pest megye közgyűlési jegyzőkönyveiben (1695—1948) foglaltakról éppen úgy, mint a Jászkun Kerület (1732—1876) jegyzőkönyveiről. Rajtuk kívül a II. József-kori térképekről és a Pesthy Frigyes-féle helynév gyűjteményről készült filmeket kell kiemelni. A mikrofilmek olvasásához mindhárom kutatószobában leolvasó rendelkezésre áll. A Tanácsköztársaság időszakából származó önálló fondok száma és terjedelme nem nagy, de a megye jelenlegi területén lezajlott katonai, társadalmi és gazdasági események több esetben országos, sőt esetenként nemzetközi visszhangra is találtak, így a róluk fennmaradt írott emlékek régtől fogva széles körű érdeklődést váltottak ki. Név szerint a következő fondok emelhetők ki: Kecskemét város direktóriuma, továbbá építési direktóriuma, Kiskunfélegyháza város munkás-, katona- és földművestanácsa, Kiskunhalas város direktóriumának és a tanácstagválasztásnak iratai, valamint Dunapataj nagyközség munkás-, katona-, és föld művestanácsának iratai. Természetes nem mellőzhető a kutatás során a különféle igazgatási és jogszolgáltatási fondok anyaga sem.