Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

a pesti szervita rendház és a magyar szervita rendfőnökség 1691 —1948 közötti fondját kell kiemelten említeni. A meglehetősen töredékes családi fondokból a Hinka és a Dietrich család iratai a XV111. század végéig nyúlnak vissza, de ezeknek iratai is — hasonlóan a többiéhez — zömmel a XIX. századból származnak. XX. századi iratot csak négy fond tartalmaz. A Matéka család iratai a Horthy-korszak budapesti idegenforgalmára, a Rezey-Vavrek családé pedig az 1849 utáni magyar emigrációra tartalmaznak értékes adatokat. A személyek fondfőcsoportba tartozó iratanyag túlnyomó része ügyvédektől, kisebb része építészektől, orvosoktól, mérnököktől, kereskedőktől stb. származik. Legfontosabb közülük Táncsics Mihály politikus és közíró 1845-1878 közötti, Ybl Miklós építész 1845-1891 közötti, Harrer Ferenc várospolitikus 1880—1966 közötti, valamint Gárdonyi Albert főlevéltárnok 1874—1946 közötti időszakot felölelő hagyatéka. A gyűjtemények fondfőcsoportjában a levéltár igen értékes forrásokat őriz. Itt van elhelyezve többek között a Mohács előtti oklevelek 11 darabból álló gyűjteménye, amelynek javarészét a budai mészáros céh 1481-től kezdődő nyolc oklevele és 1500-tól 1529-ig vezetett céhkönyve képezi, valamint a levéltár legrégibb irata, a már bevezetőben említett 1300. évi oklevél. Elsősorban nemesi címeresleveleket, valamint orvosi és mérnöki diplomákat tartalmaz a vegyes oklevelek gyűjteményének 1541 — 1869 közötti anyaga. Igen kis terjedelmű, de jelentős forrásértéket képvisel Buda városának 1686. évi visszafoglalásával kapcsolatos egykori híradások és versek gyűjteménye, a budapesti hidakra vonatkozó, 1858—1916 közötti időszakból származó irat-, fénykép- és plakátanyag, valamint a felszabadulás utáni korszakra vonatkozó néhány iratgyűjtemény. A gyűjtemények között kiemelkedő forrásértékeket képviselnek a tervtárban található épülettervek. Ezek részben Buda és Pest városok, továbbá Óbuda mezőváros kifejezetten városépítészettel foglalkozó szervei: Buda város építési bizottmányai (1810—1863), Buda város építő és szépítő bizottmánya (1863 — 1873), Buda város mérnöki hivatala (1855 — 1856), Pest város szépítési és építési hivatala (1856—1861), Pest város építési bizottmánya (1860—1873), Pest város építési hivatala (1857 — 1861), Pest városi mérnöki hivatal (1868—1869) stb. közreműködése során keletkeztek és az 1705 — 1872 közötti időszakból valók. Az egyesítés elvi elfogadása után 1870-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsa irányította a városrendezést, így annak iratanyagából is kerültek ki tervek (1860—1948). A levéltár tervtárába tartozik még a személyi hagyatékokból Ybl Miklós, Obrits Miklós és mások tervanyaga. A vállalatok tervtárai között kell megemlítenünk a Hável Lipót építési cég, az ingatlankezelő vállalat és a városrendezési tervezőiroda tervanyagát. A térképgyűjteménynek a tervtárhoz hasonlóan nagy a forrásértéke. A gyűjteményben található több ezer térkép keletkezési ideje a XVIII. századtól napjainkig terjed. Az előbb felsorolt szervek működése során részben határmegállapítási, telekmegosztási térképek, részben pedig a városrendezéssel kapcsolatos térképek készültek. A gyűjtemény őrzi az 1868-ban megindult