Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

első szakszerű térképezési munka eredményeként létrejött várostérképet is. Külön állagokban itt találhatók még az 1950-ben Budapesthez csatolt helységek térképei, Nagy-Budapest térképei, valamint 100 db vidéki és 32 db külföldi térkép. Említést érdemel még a külföldi levéltárak és könyvtárak Budát, Pestet és Óbudát ábrázoló XVI —XX. századi metszeteiről, térképeiről, tervrajzairól készített fényképek gyűjteménye, melynek folyamatos gyarapítását a levéltár állandó feladatának tekinti. Ezen túlmenően a gyűjteményben levő minden tervrajzról és térképről fényképfelvételt is készít. A Tanácsköztársaság fondfőcsoportba mindössze négy, Budapest főváros tanácsköztársasági szervei által létrehozott fond tartozik. Valamennyiük iratanyaga erősen töredékes, összességükben fél folyómétert tesznek ki. Erősen hiányos voltuk ellenére országos jelentőségű forrásértékek. Különösen Budapest Főváros Forradalmi Központi Munkás- és Katonatanácsának, valamint a Budapesti Forradalmi Törvényszéknek iratai tarthatnak számot az érdeklődésre. A szocialista korszak iratanyagában a néphatalmi és különleges feladatokra alakult bizottságok fondfőcsoportban Budapest felszabadulás utáni története szempontjából kiemelkedő jelentőségűek a Budapesti Nemzeti Bizottságnak, a tizennégy kerület, a Budapesthez csatolt hat város és tizenhét község nemzeti bizottságainak iratai. Hasonló értéket képviselnek a Budapesti Nemzeti Bizottság által a fővárosi hivatalokhoz és intézményekhez, a minisztériumokhoz, a fővárosban működő vállalatokhoz, egyesületekhez stb. kiküldött csaknem hatszáz, továbbá az alispán által a Budapesthez csatolt városokba és községekbe delegált igazoló bizottságok iratai, amelyek részben szintén városi iratanyagnak tekinthetők. A közigazgatás felsőbb szervei közül kiemelten kell szólni a Fővárosi Közmunkák Tanácsának fondjáról. Bár az 1870-től 1948-ig fennálló szerv működésének fénykora lényegében véve a századfordulóig tartott, a felszabadulás után is kivette részét a főváros újjáépítésének munkájából. 1945 —1948 közötti iratanyaga valamennyi állagát tekintve lényegében teljesnek minősíthető. Tervanyaga az iratoktól elkülönítve, a tervtárban található. Budapest székesfőváros levéltára 1945 — 1950 közötti iratanyagának zömét (kb. 440 folyómétert) a központi szervek fondjai alkotják. E fondok jelentős része azonban — ellentétben az 1873 — 1944 közötti időszakkal — már nem öleli fel a teljes időszakot. Hiányokra utal egyes fondok esetében a csekély iratfolyóméter terjedelem is. Egyes fondok, illetve állagok egyenetlen időhatárai, töredékként a kapitalista kori fondhoz vagy állaghoz csatolásukra történő utalás szintén az anyag hiányosságáról tanúskodik. A fondok közül — az időhatárokat és a terjedelmet figyelembe véve — a törvényhatósági bizottság igazoló választmányának és központi választmányának, a polgármesternek, a tiszti ügyészségnek, a számvevőségnek, a lakásügyi központi hivatalnak, a levéltárnak, a statisztikai hivatalnak, valamint az árvaszéknek anyaga tekinthető teljesnek. A tizennégy kerületi elöljáróság 1945 — 1949 közötti iratanyaga a levéltár őrizetében van és teljesnek mondható. Több, a korszakhoz tartozó állag azonban — töredék voltából következően —