Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

kesén kerültek a levéltár őrizetébe. Ezt bizonyítja, hogy a 73 egyesületi fond mindössze félszáz folyóméter anyagot jelent és ebből egyetlen egyesület, a budapesti önkéntes mentőegyesület anyaga közel 37 folyóméter. A gazdasági szervek feudális és kapitalista kori, közel 1500 folyóméter összterjedelmű fondfőcsoportjában Budapest történetére nézve elsőrendű fontosságúak a víz-, gáz - és villanyellátás, közlekedés, élelmezés, egészségügyi szolgáltatás (csatornázás, fürdők) biztosítására alakult fővárosi közüzemeknek, továbbá vállalatoknak, pénz- és hitelintézeteknek, kereskedelmi és egyéb intézményeknek, illetve a XIX. század második felében többnyire még magánvállalkozásként alakult jogelődeiknek iratai. Ebből a fővárosi alapítású, illetve érdekeltségű „közüzemi" csoportból a legnagyobb érdeklődésre a Vízművek, Gázművek, Elektromos Művek, a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt., valamint a Budapesti Helyiérdekű Vasutak Rt. fondjai tarthatnak számot. A gazdasági élet szinte valamennyi ágazatát (ipar, kereskedelem, közlekedés, pénz-, hitel- és biztosításügy) képviselik azok a Budapest területén működött, országos jelentőségre azonban általában nem emelkedett vállalatok, üzemek, cégek, intézetek stb., amelyek az államosításig magánvállalkozásként fejtették ki tevékenységüket. Ennek a „magánvállalkozások" címszó alá sorolható csoportnak legtöbb tagja az ipari üzemek sorába tartozik: főleg a kohó-, gép-, és fémipart, a vegyipart, a textilipart, az építő-, üveg- és porcelánipart, a nyomda- és papíripart, valamint az élelmiszeripart képviselő vállalatok száma jelentős, de a levéltár rendelkezik a bányászat, a finommechanika, az elektro- és híradástechnika, a bőr- és szőrmeipar, valamint a faipar területén dolgozó vállalatok fondjaival is. Név szerint a Budapest— Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt., a Magyar Acélárugyár Rt., az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt., A Roessemann — Harmattá Gép-és Csőgyár Rt., a Rock István Gépgyár Rt., a Linum Lenfonó- és Szövőipari Rt., a Pannónia Kender és Lenipari Rt., az Első Budapesti Gőzmalmi Rt., valamint a Gizella Gőzmalom Rt. érdemel említést. Ki kell emelni a számos nevezetes budapesti épületet létrehozó Havel Lipót építési céget (1858 — 1948), valamint a Klösz György grafikai műintézete céget (1876 — 1945), melynek fényképgyűjteménye a régi Budapest pótolhatatlan képi emlékeit őrzi. Az iparvállalati fondok egyes legkorábbi iratai a XIX. század elejéről keltezettek. Tekintélyes számot képviselnek a kereskedelem területén működött vállalatok és cégek fondjai is. Közülük jelentősek a XIX. századi Monarchiát és a Balkánt szoros üzleti kapcsolatokkal behálózó Manno kereskedő cég (1788—1948), a Rédlich-féle vaskereskedelmi cég (1815— 1849), az ugyancsak a vaskereskedelem területén működő Heinrich A. és Fiai Rt. (1803 — 1948) és a Rózsavölgyi és Társa Zeneműkereskedés (1910—1944) iratai. Ezen utóbbi cég iratanyaga híres bel- és külföldi zeneszerzőkkel, továbbá a kulturális élet neves személyiségeivel folytatott levelezést is tartalmaz. Budapest Főváros Levéltárában található néhány megszűnt, szinte kivétel nélkül budapesti egyházi szerv XVTI — XX. századi töredékes iratanyaga. Közülük — mind az iratok korát, mind a terjedelmet figyelembe véve —