Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

veleskönyvek, s a levéltárban 7 — 8 folyóméternyi vegyes irat is található a XIX —XX. századból. A magyarországi szerb iskolaügy irányításával kapcsolatos jegyzőkönyvek az 1771 — 1950 közötti évekből, az iratok viszont csak az 1871 — 1950-es évekből maradtak meg. A levéltár őrzi a Tököly-Popovics Száva által a XIX. század első felében alapított pesti Tökölyánum szerb kollégiumot 1900-tól felügyelő patronátus (elnöke a püspök, előadója a kollégium igazgatója) jegyzőkönyveit (1902—1935) és iratait (1905—1949) is. A kollégium, a szentendrei szerb tanítóképző (1812 — 1816), a szerb népiskolák iratai a magyarországi szerb iskolaügy és művelődéstörténet fontos dokumentumai. A levéltár folyamatosan begyűjti a szerb egyházközségek (Eger, Győr stb.) iratait és átvette már a grábóci szerb kolostor XVI. századtól kezdődő iratanyagát. A budai, mohácsi és szegedi kerületi esperességek iratai szintén a püspöki levéltár alkotórészei. Jelentős forrásértékű az egyházközségek anyakönyveinek (1725—1896) levéltári gyűjteménye. Mind az egyházigazgatási, mind az egyházi bíráskodási iratok kutatását egykorú segédletek (iktató és mutató könyvek) könnyítik meg. Helyszűke és fűtési nehézségek miatt a kutatás a téli hónapokban szünetel. Májustól októberig — előzetes bejelentés alapján — megbeszélt munkanapokon a levéltári anyag kutatható. Mikrofilm, xerox másolat elkészítésére is lehetőség van. Magyar Zsidó Levéltár 1085 BUDAPEST, József krt. 27. Tel.: 342-121 A Mohács előtti magyarországi zsidó hitközségek nem élték túl a török hódoltságot, levéltári anyaguk is szétszóródott és elpusztult. Az országban működő hitközségeket 1869-ig nem fogta össze felsőbb vallási szervezet. Az 1868—1869. évi országos kongresszus a hitközségeket községkerületekbe osztotta be, s a községkerületi elnökök választották meg az akkor létrehozott Magyar Izraeliták Országos Irodájának elnökét. A II. világháború előtt a hazai zsidó hitközségek többségének rendezett levéltára volt, többnek kétszáz évre visszanyúló iratanyaggal. Ezeknek felhasználásával készültek el a különböző hitközségek monográfiái, amelyeknek száma megközelíti a félszázat. A német megszállás és a deportálás következtében néptelenné vált vidéki hitközségek levéltári anyaga csaknem teljesen megsemmisült. A háború után hazatérők kifosztott zsinagógákat, felégetett hivatali helyiségeket találtak. Kivételt csupán a bajai, debreceni, pécsi, miskolci és szegedi hitközségek képeznek, ahol az iratok egészben vagy nagyobb részben megmaradtak. A budapesti hitközség levéltárának jelentős részét szintén sikerült a pusztulástól megmenteni, nagy része még időben a