Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

Zsidó Vallási és Történeti Gyűjteménybe került, ahol rendezetten és katalogi­záltan a kutatók rendelkezésére áll. Biztosra vehető, hogy a hitközségi iratokból sok magánkézbe került, sőt a korai kivándorlók is vittek magukkal ilyen provenienciájú levéltári anya­got. A lappangó hitközségi iratok gyűjtése 1970-ben indult meg, s az anyag az Országos Rabbiképző Intézet két termébe került. A munkát elősegítette a Memóriái Foundation for Jewis Culture támogatása is. Scheiber Sándor professzori irányításával Landeszmann György levéltáros és az Országos Rabbiképző Intézet növendékei járják a vidéket, hogy az egyes iratokat, olykor köteteket megmentsék. A gyűjtés kiterjed a rabbik, izraelita tudósok, írók és közéleti férfiak hagyatékára is. Az iratanyagot őrző intézmény 1970 óta szaklevéltárként működik. A levéltár iratanyagának mennyisége 60 folyóméter. A Magyar Izraeliták Országos Irodájának később (Országos Képviseletének) iratai hiányosan 1868-tól 1956-ig találhatók meg a levéltárban. A budapesti izraelita hitközség iratai (1896 — 1950) között közgyűlési, választmányi és elöljárósági jegyzőkönyvek (1896 — 1919), a hivatali osztá­lyok működése során keletkezett iratok (1936 — 1950), XX. századi hagyatéki, kórházi iratok és tervrajzok, valamint anyakönyvek találhatók. Jelentősebb mennyiségű irat maradt a debreceni (közgyűlési jegyzőkönyvek, hivatali és gazdasági iratok, anyakönyvek az 1948—1950-es évekből), a gyöngyösi (közgyűlési jegyzőkönyvek 1912 — 1950, gazdasági iratok 1948 — 1950, temetői kataszter 1876—1950, anyakönyvek 1847 — 1950), a jászberényi (gazdasági iratok 1910-1951, anyakönyvek 1851 — 1943), a kaposvári (1771-1944 közötti gazdasági iratok, továbbá a csurgói, dombóvári, gyöngyösmelléki, kadarkúti, kaposmérői, karádi, marcali, nagyatádi, nagybajomi, pincehelyi, somogysüli, szigetvári és tabi hitközség anyakönyvei a XIX —XX. század­ból), a keszthelyi (közgyűlési jegyzőkönyvek 1866 — 1942, hivatali és gazda­sági iratok 1822 — 1944-ből és 1828 — 1948 közötti anyakönyvek), akiskunhalasi (közgyűlési jegyzőkönyvek 1945—1950, hivatali iratok 1945 — 1950, gazda­sági iratok 1889 — 1950 és anyakönyvek 1850—1951), a miskolci (közgyűlési jegyzőkönyvek 1808 — 1906, hivatali iratok 1858—1916, gazdasági iratok 1888 — 1932, anyakönyvek 1832— 1921 és a bocsi, megyaszói, ónodi, szerencsi, szikszói hitközségek anyakönyvei a XIX. század közepétől a XX. század közepéig), a nagykanizsai (a hahóti, mihályfai, nagykanizsai, sümegi, zala­egerszegi, zalaszentgróti és zalaszentlászlói hitközségek XIX —XX. századi anyakönyvei) a szarvasi (közgyűlési jegyzőkönyvek 1888—1905, Chevra iratok 1948 — 1950, anyakönyvek 1852 — 1951), a szegedi (közgyűlési jegyző­könyvek 1932 — 1934, rabbisági jegyzőkönyv 1891 — 1943, gazdasági iratok 1883 — 1937, tervrajzok, valamint a csongrádi, kisteleki és mindszenti hit­község XIX —XX. századi anyakönyvei) és a székesfehérvári (közgyűlési jegyzőkönyv 1947 — 1950, gazdasági iratok 1945—1970, anyakönyvek 1843 — 1952) hitközségek anyagából. A hódmezővásárhelyi, jászberényi, karcagi, kunszentmártoni, mosonmagyaróvári, sátoraljaújhelyi, soproni, szolnoki, szombathelyi és tiszafüredi hitközségek irataiból eddig csak töredé-

Next

/
Thumbnails
Contents