Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

1947-től; „Debreceni Unitárius Szórvány" 1947-ben) iratai, valamint az unitárius könyvkiadás iratai is eléggé hiányosak, az anyag mennyisége csak 1970-től jelentős. A szépirodalmi és más, nem egyházi vonatkozású kéziratok (életrajzi, történeti, filozófiai, nyelvtudományi előadások, ezenkívül a fényképek, rajzok és metszetek) gyűjteménye legnagyobbrészt még feldolgozatlan. Neves unitárius személyektől és családoktól bekerült hagyatéki iratanyag állandóan gyarapszik, de még feldolgozatlan. A levéltárban a vonatkozó országos rendelkezések figyelembevételével és az egyházi főhatóságok által kiadott Szabályzat rendelkezései szerint bárki végezhet kutatást. A hivatalos óra pénteken délután 16

30-tól 20 óráig van, de előzetes megállapodás alapján kutatási lehetőség más napokon is igényelhető. Kölcsönzések, másolatok esetenkénti elbírálás alapján a levéltár működési szabályzata szerint igényelhetők. A Görögkeleti Szerb Egyház Levéltára 2001 SZENTENDRE, Engelsu. 5. (Pf. 22.) Tel.: 91-83 (Budapesti érdeklődés: 374-230) A budai görögkeleti (pravoszláv, orthodox) szerb püspökség a XV. században kezdett kialakulni az ipeki (Pec-i) szerb patriarkátus (autokefál szerb egyház) kánoni fennhatósága alatt. A budai görögkeleti szerb püspökről az első említések a XVT — XVTL századból valók. A szerbek 1690 utáni tömeges magyarországi betelepülése nyomán 1695-ben — Szentendre, illetőleg Buda székhellyel — az uralkodó elismeri a püspökség hivatalos fennállását, majd 1732-ben egyesítik a pécsi, mohácsi, dunaszekcsői és szigetvári görögkeleti szerb püspökségekkel. A püspökség az I. világháborúig a karlócai görögkeleti szerb érsekség, azóta a belgrádi görögkeleti szerb patriarkátus fennhatósága alatt áll. A püspökök a téli hónapokban Budán a püspöki palotában laktak, tavasztól őszig azonban Szentendrén tartózkodtak, ahol egyébként az irodák is mindenkor működtek. Az 1970 óta szaklevéltárként működő intézmény 1979-től a Szerb Egyházművészeti és Tudományos Gyűjtemény kezelésében áll. A levéltár iratanyagának terjedelme 110 folyóméter, és a XVII. századtól találhatók benne iratok. A püspöki hivatal egyházigazgatási és bíráskodási jegyzőkönyvei az 1771 — 1950, elnöki iratai az 1871 —1946, egyházigazgatási iratai az 1871 — 1950, egyházbíráskodási iratai az 1743—1950 közötti évekből származnak. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek csak az 1805 —1806-os esztendőkből maradtak meg. Említést érdemelnek az 1777 — 1886 közötti le-