Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

gazdaságtörténeti anyagnak számít még a kollégiumi alapítványok gyűjteménye és a kollégium ingatlanaira, birtokaira vonatkozó, 1615. évvel kezdődő iratgyűjtemény. A kollégiumi ifjúság kulturális és egyesületi életére vonatkozó források az 1834— 1950 közötti időszakból valók. Köztük legjelentősebbek a főiskolai önképzőkör, az egyes tanintézetek önképzőköreinek és segítő egyesületeinek, a kollégiumi kántusnak jegyzőkönyvei, valamint az 1938 — 1943 között zajló kollégiumi ifjúsági telepítési akció iratai. A kollégium tanárainak, széniorainak és növendékeinek Bakóczi Jáno& által összeállított névsora kitűnő eligazító a kollégium 1549 — 1892 között működött tanárairól, 1589—1887 közötti széniorairól és 1588—1791 között tanuló diákjairól. A Dóczi leánynevelő intézet XIX —XX. századi iratai, köztük igazgatótanácsi, közös tanárkari, gimnáziumi és tanítóképző tanárkari jegyzőkönyvei említésre méltók. Családi és személyi iratgyűjtemények között történeti értékű Sinai Miklós professzor gyűjteménye, mely több kötetre terjedő oklevélmásolatot őriz az 1209-től 1782-ig terjedő időről. Id. Révész Imre gyűjteménye 1841-től 1881-ig levelezését, tanulmányait és családi vonatkozású iratait foglalja magában. Balogh Ferenc teológiai professzor gyűjteménye 1855— 1909 közti kéziratait, levéltárnoki feljegyzéseit és a kollégium történetére vonatkozó vegyes gyűjtéseit tartalmazza. Egyéb családi és személyi vonatkozású okleveleket, oklevélmásolatokat, oltalomleveleket 1428-tól napjainkig külön gyűjteményben tart együtt a levéltár, melyek ajándékként kerültek tulajdonába. A gyűjtemények között található a levéltár terv- és térképtára, benne a művészettörténeti jelentőségű debreceni templomtervek (Ybl Miklós, Péchy Mihály ésSzkalnitzky Antal pályatervei). A levéltár történeti értékű okleveleinek kiegészítő része a kollégiumi nagykönyvtár kézirattárában van elhelyezve. Legjelentősebb állagát a mohács előtti 1272—1526 közötti oklevelek, a kollégiumra, vallásügyekre vonatkozó XVI — XX. századi iratok, valamint vegyes, családi oklevéltárakból származó ajándékok alkotják. A levéltár iratanyagáról A Magyarországi Református Egyház levéltári anyagának fondjegy zeke (Bp., 1976.) ad áttekintést. A levéltárban minden munkanap 8—14 óráig van lehetőség kutatásra. A nagykunsági és hajdú vidéki fióklevéltárban kutatni az egyházkerületi levéltárigazgató engedélyével lehet, és a kutatás időpontját a helyi lelkésszel kell előre lelevelezni. A levéltár szakkönyvtára egyháztörténeti, gyülekezettörténeti, általában az alföldi reformátusság életére vonatkozó irodalommal, nyomtatásban megjelent egyházkerületi, egyházmegyei jegyzőkönyvekkel, szótárakkal, lexikonokkal segíti a kutatót. A kollégiumi nagykönyvtár szintén használható. Levéltári anyagról — külön engedéllyel — a kollégium xerox másológépén fénymásolat készíttethető.