Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

Az iratanyag mennyisége az egyházkerületi levéltárban 800, a nagykunsági fióklevéltárban 103, a hajdúvidéki fióklevéltárban 60, összesen 963 folyóméter. Mohács előtti időből — 1209 évvel kezdődően — 71 oklevélmásolat van, legrégibb eredeti irat a XVI. század elején keletkezett zsoltárfordítás. A levéltár legjelentősebb történeti értékű forrásanyagát az egyházkerület önkormányzati testületének, a közgyűlésnek 1567-től napjainkig hiánytalanul meglevő jegyzőkönyvei alkotják. 1860—1948 között nyomtatásban is megjelentek, s az egyházkerület lelki-, anyagi- és társadalmi életéről adnak tájékoztatást. A közgyűlési jegyzőkönyvekhez 1743 után irataik is csatlakoznak. Kiemelkedő értékűek az elnöki megnyitók, referátumok, az előadói és bizottsági jelentések. A püspöki hivatal igazgatási iratai 1708 — 1749 között csupán töredékek. A kerület az igazgatás és egyházlátogatás rendjét 1761. október 7-én állította össze, rendszeres iratőrzésre ezután került sor. A hivatal levelezésének iktatóba jegyzése 1850-től folyamatos, 1853-tól betűsoros mutatókkal ellátott. A püspökök bizalmas jellegű leveleit, naplóit tartalmazó elnöki iratok Szoboszlai Pap István 1841. évi naplójával kezdődnek, 1855-ig folyamatosak. 1856 — 1910 közötti időben nincsenek külön kezelve, 1911 után ezeket az igazgatási iratoktól ismét elválasztva iktatták. A kormányhatóságokkal kapcsolatos iratok, illetve ágensekkel, világi vezetőkkel folytatott levelezések külön gyűjteményben vannak. Köztük találhatók Bessenyei György ágens levelei, Hatvani István professzor által 1765-ben lemásoltatott 1721. évi pesti comissio jegyzőkönyvei (a magyarországi protestánsok — helytörténeti adatokat is tartalmazó — vallássérelmi tárgyalásai). A püspökök hivatalos és elnöki irataitól függetlenül keletkezett személyes irataik gyűjteménye 1728-tól szintén értékes forrásanyag egyházi, társadalmi és politikai állásfoglalásaikról, különböző kapcsolataikról. Kiemelkednek Szilágyi Sámuel, Budai Ézsaiás iratai, Szoboszlai Pap István diétái levelezése, országgyűlési észrevételei, Baltazár Dezső amerikai naplója, ifj. Révész Imre szolgálati naplói (benne feljegyzések az 1944 decemberi Ideiglenes Nemzetgyűlés alakulásának tárgyalásairól). A bírósági ügyeket 1868. augusztus 11-ig a szuperintendens magántörvényszéke, majd a közgyűlés által delegált bíróság intézte, mely 1757-től egyházkerületi törvényszék, illetve bíróság néven működött. A bírósági ügyek 1919-ig a közgyűlési jegyzőkönyvekben és irataikban találhatók, külön állagot csak 1919 után képeznek. Az egyházkerületi hivatalok irategyüttesei közül főgondnoki iratok csak 1865-től kerültek levéltárba, főjegyzői iratok 1786-tól vannak. A népiskolai, középiskolai és főiskolai felügyelő iratai a XVTII —XX. századból értékes iskolatörténeti, kultúrtörténeti, statisztikai adatokkal rendelkeznek. A lelkész és vallástanárképzés történeti fejlődését 1828 —1941-ig terjedő iratok őrzik. Az egyházkerület anyagi, gazdasági életének jelentős forrásai a kerületi gazdasági hivatal 1827—1971-ig szinte hiánytalanul megőrzött aktái. Az egyházmegyék levéltári anyagát hivatali székhelyeiken eleinte az esperesek őrizték. Az 1769. évi kerületi közgyűlés utasította először az espereseket és lelkészeket hiteles iratmásolásra az egyházkerület részére. A levéltári