Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

dánsa. A család jelentősége a kiegyezés után hanyatlik, bár tagjai közpályán még egyre emelkednek, s több miniszter is kerül ki közülük. Csaknem minden család vagy személy iratanyagában van jelentős forrásértékű dokumentum. Közülük Imre Sándor kultusz-államtitkár, majd miniszter iratanyaga, illetve Radisich Elemér iratai (Népszövetség) érdemelnek kiemelést. Az iratok jelentős része középszinten rendezett, repertórium vagy alapleltár a kutatók rendelkezésére áll. A legértékesebb anyagrészekhez darabszintű mutatók és cédulakatalógus is készültek. A levéltár anyagáról jelent meg Benda Kálmán — Németh Balázs Értelmiségi családok levéltárának rendezése (LH, 1956.), benne a Török család (1803-1883), az Imre család (1837-1946) és Bánffy Miklós (1744-1951) iratainak leltára. A Rákóczi-szabadságharc iratanyagának ismertetése a LK 1954. évi számában jelent meg Ráday Pál politikai iratai 1703 —1711 cím alatt. A Rákóczi-szabadságharc legfontosabb iratait tartalmazó forráskiadványt jelentetett meg az Akadémiai Kiadó Ráday Pál iratai I — II. — A levéltár fondjegyzéke A Magyarországi Reformtáus Egyház levéltári anyagának fondjegyzéke című kiadványban jelent meg. A levéltárnak önálló kiadványa nincs. 1955-ben a Ráday Gyűjtemény Évkönyve (amely sorozatnak indult, de csak az I. kötete jelent meg) levéltári vonatkozású cikkeket is tartalmaz. A levéltárnak a könyvtárral közös olvasóterme van. Mikrofilmleolvasó a kutatók rendelkezésére áll. A levéltár anyagáról készült mikrofilmállomány azonban elenyésző. A levéltár munkanapokon 10-től 16 óráig tart nyitva. A Ráday Könyvtár a levéltári kutatóknak is rendelkezésére áll (125 000 kötete van). A Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára 8500 PÁPA, Teleki Blanka u. 17. (Pf. 19.) A dunántúli református egyházkerület a Sopron és Vas megyei lutheránusoknak és a reformáció helvét irányát követőinek szétválása folytán az addig is püspöki tisztet viselő Beythe István vezetése alatt 1595-ben kezdte meg külön életét. Már ekkor magában foglalta a Zala megye északnyugati részén elterülő vidéket és hamarosan a győri római katolikus püspökségnek Veszprém megye nyugati felére eső részét is. Majd hozzácsatlakozott a veszprémi római katolikus püspökség Fejér és Somogy megyék egy-egy részét is magába ölelő területének helvét irányú lakossága. így ekkor a következő egyházmegyék voltak: kőszegi, vépi, körmendi, németújvári, vízlendvai, pápai, veszprémi és kiskomáromi. 1629-ben a két utóbbi egyházmegye egy-egy részéből kiszakadt egyházközségekből alakult külsősomogyi egyházmegye a dunamelléki egyház-