Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)
EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI
A Dunamelléki Református Egyházkerület Levéltára 1092 BUDAPEST, Ráday u. 28. Tel.: 176-321 A dunamelléki református egyházkerület mindjárt a reformációnak helvét irányba terelődésekor megalakult, amennyiben Szegedi Kis István, addig csak baranyai püspök Ráckevén 1563-ban való letelepedése után a váci püspökségre, valamint a veszprémi püspökségből és a kalocsai érsekségből a közelében fekvő részekre szintén kiterjesztette gondozását. Miután az eredeti baranyai kerület zöme 1608-ban elvált a kerület északibb részétől, ez utóbbi ettől fogva 1629-ig öt egyházmegyéből állott: a tolnaiból, vértesaljaiból, pestiből, Soltiból és kecskemétiből. 1629-ben a Balatontól délkeletre eső vidéken fekvő, s addig részben a kiskomáromi, részben a veszprémi egyházmegyéhez tartozó Somogy megyei egyházak több szomszédos Veszprém és Tolna megyei egyházzal együttesen a külsősomogyi egyházmegyévé szervezkedve ide csatlakoztak, minek következtében hatra emelkedett az egyházmegyék száma. 1714-ben a baranyai kerületből még meglevő egyházak is beleolvadtak, miként addig, úgy ezentúl is a felső- és alsóbaranyai egyházmegyékre oszlottan, de az előbbivel együtt ekkor idekerült Somogy megyei egyházak, melyek addig a szigetvári egyházmegyét képezték, 1731 után a dunántúli egyházkerülethez szakadtak el. A dunamelléki református egyházkerület beosztása azóta is módosuláson ment keresztül, kiterjedése azonban csak 1920-ban szenvedett változást az alsóbaranya — bácsi — szlavóniai egyházmegye túlnyomó részének Jugoszláviához csatolásával, amikoris hét egyházmegyéje maradt, de a budapesti, majd a pestkörnyéki egyházmegyének a pestiből való kiválása újabban ismét nyolcra, azután kilencre emelte egyházmegyéi számát. 1941-ben idecsatolva a délbaranyai és bácskai egyházakat, egyszerre két egyházmegyével (a bácskai némettel is) gyarapodott a kerület, de ez a helyzet csak 1945-ig tartott. 1952. július 1-én nagy változás ment végbe a kerület beosztásában. Azóta egyházmegyéi a következők: bács-kiskunsági, baranyai, délpesti, északpesti, tolnai, vértesaljai, 1955-től budapest-északi és budapest-déli, 1952— 1956-ban a hevesi is. Az egyházkerületi levéltár a legutóbbi időkig nem lépte túl az egyházi közigazgatási szervek irattárának gyakorlati feladatkörét. A levéltár alapjait 1951 őszén rakták le, amikoris a vallás- és közoktatásügyi miniszter a dunamelléki református egyházkerület és a Ráday Könyvtár levéltárát teljes egészében nemzeti érdekű magán (gyűjtő) levéltárrá nyilvánította. így az egyházkerület kimondottan tudományos elgondolással önállósította levéltárát, szakembert állított élére, és feladatául tűzte ki az egyházi szervek levéltári anyagának, valamint az egyházi élettel kapcsolatban levő világi személyek iratainak fokozatos begyűjtését, és a tudományos kutatás számára való hozzáférhetővé tételét. 1955. január 1-vel a levéltár a könyvtárat is magába foglaló Ráday Gyűjtemény részévé vált. A gyűjteménybe tömörülés folyományaként a levéltár kezelésébe került a Ráday Könyvtár kézirattára is, amely a szigorúan vett kéziratokon kívül sok rendkívül fontos levéltári
