Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

ezek másolatait, levelezéseket, vagyoni és személyi kimutatásokat, névtárakat, történelmi adatokat és egyéb érdekességeket, így pl. képeket, térképeket, címer- és pecsétmásolatokat stb. tartalmaz. Ebben a Jakosich-féle gyűjteményben, a 33-ik kötetben található Martinovics Ignácnak 13 levele, továbbá a vele kapcsolatos levelezések és fogalmazványok egy része is. Ugyancsak a Jakosich-féle gyűjteményhez tartozik a Bulgáriában működő ferencesek történetét és az ezzel összefüggő politikai és társadalmi eseményeket tárgyaló Archívum Tripartitum Inclitae Provinciáé Bulgáriáé. . . című vaskos kötet, mely 1764-ben készült. A Ferences Levéltár gyűjtőköri illetékességébe tartozó irategyüttesek közül jelenleg az egyes kolosotrokkal kapcsolatos igen sok irat még a megyei levéltárak őrizetében van, így pl. a szécsényi rendház 1600—1943. évi iratanyagának tetemes része, melyben a rendház belső életére és gazdálkodására vonatkozó iratokon kívül a letétként elhelyezett különféle uradalmi gazdasági iratok gyűjteménye is megtalálható, a Nógrád megyei Levéltár kezelésében van. A Mariánus rendtartomány iratait a Magyar Országos Levéltár őrzi. A Ferences Levéltár a Jakosich-féle gyűjtemény kivételével csak a fondok és azok állagainak szintjéig rendezett. A levéltárnak eddig a fondjegyzéke és a Jakosich-féle gyűjtemény repertóriuma készült el. A bővebb segédletek hiánya azonban — a levéltári anyag kis terjedelme miatt — a kutathatóságot nem akadályozza. A levéltárban kedden és szerdán 9 — 16 óra között, előzetes megbeszélés alapján egyéb időpontban is lehet kutatni. Piarista Levéltár 1088 BUDAPEST, Mikszáth Kálmán tér 1. Tel.: 330-701 (Levélküldemények: 1444 Budapest; Pf. 266.) A Piarista Levéltár a XVII. században hazánkban meghonosodott Kegyestanítórend (Ordo Scholarum Piarum) központi kormányzatának levéltárából alakult ki. A rendi levéltárak ügyét különböző rendi és általános egyházi intézkedések szabályozták. Legjelentősebbek ezek közül az 1637. évi egyetemes káptalan és XIII. Benedek pápa 1727. július 14-én kiadott Maxima vigilantia kezdetű brevéjének előírásai. Ez utóbbinak intézkedéseit bevették a rendi szabályzatba, s így hosszú időn át alapja lett az egységes rendi iratkezelésnek. A rendelkezések külön szólnak az egyes rendházak és a rendtartományi, központi levéltárak megőrzendő iratairól és ezek kezeléséről. A kétféle anyag azonban a XIX —XX. században megélénkült provinciatörténeti kutatások kapcsán keveredett: az egyes rendházak sok jelentős okmánya (alapítólevelek, história domusok stb.) a központi levéltárba kerültek. Ilyen irányban hatottak a rendházak státusában 1919, 1945 és 1950 után beállott változások is. Az 1950-ben megszűnt rendházak irataiból