Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

A Szent Bazil rend Anarcson őrzött levéltárában (XVII. század végétől' 1950-ig) rendi okmányok, rendi katalógusok, rendházi és tartományi tanácskozások jegyzőkönyvei, vizitációs jegyzőkönyvek, rendfőnökök, szerzetesek levelezései, továbbá Máriapócs kegyhelyre vonatkozó iratok, a máriapócsi parókia iratai, a rend birtokaira, gazdálkodására vonatkozó iratok találhatók. A miskolci apostoli exarchátus iratanyaga 1925-tel kezdődik és az adminisztrátora létesítésére, központjának kialakítására és költözéseire, területváltozásaira (az I. bécsi döntés, majd a II. világáború után), igazgatására, az apostoli kormányzók kinevezésére, kánoni látogatásaira, lelkészi, esperesi,. konzultori kinevezésekre ós a konzultori testület üléseire tartalmaz iratokat. Az adminisztratúra levéltárában találhatók a tapolcai apátság iratai (1925 — 1950), amelyek jogi és gazdasági vonatkozásúak, továbbá az apátság birtokaira vonatkozó térképeket tartalmaznak. A levéltár szerdán és csütörtökön 9 órától 13 óráig áll a kutatók rendelkezésére, de előzetesen engedélyt kell kérni a hajdúdorogi püpöki hatóságtóL Reprodukciók készítésére a levéltár nem tud vállalkozni. Bencés Főapátsági Levéltár 9090 PANNONHALMA, Tel.: 5 A pannonhalmi kolostort élete utolsó éveiben Géza fejedelem alapította, s I. (Szent) István király 1002-ben már kiváltságlevéllel látta el. (Ennek az oklevélnek 1100 körül keletkezett, interpolált másolata maradt ránk.) A „Pannónia szent hegyén" épült apátság (a XVI. századtól főapátság) történelmünk egész évezredén át mind vallási, mind művelődési szempontból kiemelkedő szerepet játszott. A kolostor kezdettől fogva gondosan őrizte a birtokába került okleveleket, amit 1202-től gyarapított annak hiteleshelyi működése is. (Ennek iratait az apátság többi irataitól elkülönítve kezelték.) A kolostor iratainak gyarapítása és védelme terén kiemelkedő szerepe volt Uros apátnak (1207 — 1242), aki a rend jogaira és birtokaira vonatkozó legfontosabb hatvan királyi és pápai oklevelet a ma is meglevő Liber ruber-be másoltatta. A XIII. század 40-es éveiben a Pannonhalmán őrzött oklevelek száma már 160 volt. A XVT. század végén a török elől a levéltárat előbb Győrbe, majd onnan Bécsbe menekítették. A konvent hiteleshelyi működése a XVI. század közepétől a XVIII. század elejéig szünetelt. 1786-ban II. József a bencés rendet is feloszlatta, s a rendi iratok a budai kamarai levéltárba kerültek, ahonnan csak 1803-ban szállították azokat vissza Pannonhalmára. A levéltárat mindezen viszontagságok ellenére sem érte jelentősebb károsodás, s egy évezred iratanyaga szinte sértetlenül maradt az utókorra. Az iratokhoz az első regisztrum a XVTI. század végéről való, s a XVIII. század közepén másolati könyvek és további segédletek is készültek. Az iratok rendezése terén különösen Czinár Mór rendi titkár, majd levéltáros szerzett érdemeket, aki 1838-ban a levéltár kezelője részére Utasítást is összeállított,