Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK

túlmenően összlevéltári feladatként közreműködik az iratkezelés helyes elveinek és gyakorlati módszereinek kidolgozásában, valamint mindazoknak az iratkezelési szabályzatoknak elkészítésében, amelyeket a művelődési miniszter ad ki, illetőleg amelyek a művelődési miniszterrel egyetértésben kerülnek kiadásra. A levéltár Módszertani Osztályának feladatkörébe tartozik a levéltári szakmai ismeretek, tapasztalatok rendszerezése és elemzése, illetve az egyes levéltárakban folyó ilyen irányú munkálatok koordinálása, a levéltári anyag védelmével és a levéltárak tevékenységével összefüggő szabályozások szakmai előkészítése, valamint módszertani ajánlások kidolgozása. Ez a szervezeti egység gyűjti, dolgozza fel, tartja nyilván és adja közre a levéltári anyagra, a levéltárak működésére, továbbá az iratképző szervek iratvédelmi tevékenységére vonatkozó adatokat. Gondoskodik a levéltári dolgozók ideológiai és szakmai továbbképzésének szervezéséről, közreműködik tematikák és tananyagok összeállításában, valamint szakmai viták rendezésében. Koordinálja a levéltárak fontosabb közművelődési rendezvényeit, illetve részt vesz azok megszervezésében, elősegíti a levéltári tevékenység propagandájának kibontakoztatását. Végezetül a szakfelügyeleti hálózat működtetésével kapcsolatban szervezési és adminisztratív feladatokat is ellát. Magyar Országos Levéltár 1250 BUDAPEST, Bécsikapu tér 2-4, (Pf. 3.) Tel.: 160-656,160-960,160-967 A Magyar Országos Levéltár a Magyar Népköztársaság egyik általános központi vagy országos állami levéltára, amely az 1945 előtti országos hatáskörű és jelentőségű szerveknek és személyeknek levéltári anyagát gyűjti, őrzi és teszi minél könnyebben hozzáférhetővé mindazok számára, akiknek ebből az anyagból valamilyen adatra szükségük van. Amióta 1970-ben az ország második általános központi állami levéltára, az Űj Magyar Központi Levéltár megalakult, a Magyar Országos Levéltár új levéltári anyaggal rendszeresen már nem gyarapodó, lezárult levéltár lett. A levéltárnak e főépületen kívül helyiségei vannak még Budapesten az I. Űri utca 54 — 56. és a VHI. Szentkirályi utca 35. számú épületekben, továbbá a Komárom megyei Levéltárban (Esztergomban), a Pest megyei Levéltár nagykőrösi fióklevéltárában és az esztergomi bazilikában. A levéltár több mint 200 éves múltra tekinthet vissza. A magyar történetben sorsdöntő jelentőségű mohácsi ütközet (1526) előtti magyar királyi levéltár, amely nemcsak az uralkodónak, hanem egyben az országnak is levéltára volt, a török hódítás idején (1541 — 1686) pontosan nem ismert körülmények között elpusztult. Az 1526-ban magyar trónra került osztrák Habsburgok bécsi uralkodói levéltára már nem volt Magyarország levéltárának tekinthető. Az ország iratait 1526-tól 1756-ig, közel két és fél évszázadon keresztül, a legmagasabb rangú világi tisztségviselők, a nádorok 3 Magyarország levéltárai