Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

mélyiségekhez írt vagy tőlük kapott leveleiket. Itt helyezték el a kanonoki stallumokra pályázók curriculum vitae-jét, a kanonoki kinevezésekkel kapcsolatos iratokat. A püspökkari konferenciák jegyzőkönyvei nemcsak egyházi vonatkozású adatokat tartalmaznak, hanem tükrözik egy-egy korszak politikai légkörét is. A plébániákra pályázók kérvényeiben életrajzok találhatók. Egy-egy település gazdaságtörténetéhez értékes adatokat szolgáltathatnak a plébániai jövedelem összeírások. Becses forrás helytörténeti és demográfiai kutatóknak a XVTII. századi népesség összeírások (conscriptiones animarum). A régi papi végrendeletekhez csatolt könyvtárjegyzékek képet adhatnak a papok műveltéségi viszonyairól, szellemi áramlatok hatásairól. Egyes férfi és női szerzetesrendek tevékenységére vonatkozó iratokat is ebben az állagban találunk. A nép vallási életét illetően adnak eligazítást a zarándoklatokra, népmissiókra, hitbuzgalmi egyesületekre vonatkozó iratok. A Fundationalia (1777 — 1939) cím alá foglalt sorozatban találhatók a kegyes alapítványokra, hagyatékokra vonatkozó iratok, a templomszámadások bírálata, a székesfehérvéri szemináriumra és egyéb papnevelő intézetre vonatkozó iratok (tanárok, növendékek, tanulmányok, rend, ének, lelki élet). A Religionaria (1777 — 1937) címszó alá kerültek a különféle vallásokra (protestáns egyházakra, görögkeletiekre, zsidókra, szektákra) vonatkozó iratok. A Litteraria (1777 — 1939) könyvcenzúrára, tiltott könyvekre, tudományos intézetekre vonatkozó iratokat tartalmaz. Az Intranea (1777 — 1950) az egyes plébániák és az egyházmegye papjainak személyes iratait, az Extranea (1777 —1948) az idegenekkel való levelezéseket, más egyházmegyéket érintő, főrangú családokra vonatkozó stb. iratokat tartalmazza. Az egyházmegye területén működő katolikus iskolákra, az ezekben folyó tanításra, a tanítók ügyeire a hitoktatásra vonatkozó iratok sorozata a Scholaria (1777 —1949). Az újabban fellendülő iskolatörténeti kutatás következtében a leggyakrabban kutatott irategyüttes. A szentszéki ülési jegyzőkönyvek (1777—1897) 16 kötetének és a szentszéki (többségükben házassági) perek iratainak kutatásához az egyházmegyei hatóság külön engedélye szükséges. A külön kezelt sorozatok közül ki kell emelnünk az egyházlátogatási jegyzőkönyveket, illetve az ezekhez készült praelimináriákat. Kutatók széles körei ezt a forrásanyagot ismerik talán legjobban. Az egyházmegyében 1778-ban, 1799-ben, 1805-ben, 1818-ban, 1845-ben, 1868-ban, továbbá részben 1829-ben és 1839-ben készült canonica visitatio. Nem mind azonos részletességű. A Vurum püspök alatt 1818-ban készült jegyzőkönyvek a legalaposabbak. A plébániai számadások (rationes parochiarum) is értékes gazdaságtörténeti források, a plébániák bevételeit ós kiadásait tartalmazzák 1815-ig plébániánként!, 1816-tól évkörönkénti csoportosításban. A püspöki levéltárban őrzött keresztelési, házassági és halotti anyakönyvi másodpéldányok kevésbé jelentősek, mert csak 1895 októberétől kezdődően vannak itt elhelyezve. Az egyházmegyei névtárak (schematismusok) mint nyomtatványok ugyan már a könyvtár gyűjtőkörébe tartoznak, de a levéltár is rendelkezik ilyen sorozatttal. 1810-től jelennek meg rendszeresen, a XIX. században általában