Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

A levéltár iratanyagának terjedelme 358 folyóméter. A legrégibb irat egy 1302-ből származó hártya oklevél, melyet Albert budavári plébános állított ki, s a gazdasági levéltárból került elő. A levéltár őrizetében mindössze négy Mohács előtti oklevél van. Az egyházmegye első negyven esztendeje történetének fontos forrása az Acta Ecclesiae Albaregalensis 15 kötete. Hat kötet végén a kutatást elenchus könnyíti meg. A Protocollum intimatorum a helytartótanácstól és a magyar udvari kamarától a püspökséghez érkezett rendeletek másolati jegyzőkönyvei 1777-től 1816-ig. A két utolsó kötet az összes iratok regesztáit tartalmazza, utalva arra, hogy az esetleges válasz az Acta Ecclesiae Albaregalensis melyik kötetében és lapján található. A Protocollum functionum episcopalium a püspöki funkciókkal (papszentelés, templomszentelés, harangok, liturgikus edények megáldása, bérmálás) kapcsolatos ténykedések naplószerű feljegyzése 1777 és 1889 között. A bejegyzések nemcsak egyháztörténeti, de helytörténeti szempontból is hasznos információkat nyújtanak. Az egyházigazgatási iratok eléggé terjedelmes állagában a Publico-Ecclesiastica mindazokat az iratokat, melyek 1816 novemberétől egyházi ügyben a királytól, kormányhatóságoktól vagy más országos hatóságoktól érkeztek, és az ezekre adott válaszokat tartalmazza. Itt találjuk az egyes püspököket érintő, közéleti tevékenységükre vonatkozó iratokat, esetenként neves szeRaktárrészlet a Székesfehérvári Püspöki Leváltárban