Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

brevis venerabilis Capituli című művét) és Rézbányai József (a XX. század első évtizedében jelentős rendezési és segédletkészítési munkákat végzett) neve emelhető ki. A levéltár anyagának mennyisége 169 folyóméter. A legkorábbi eredeti irat 1239-ből származik. A káptalani ülések jegyzőkönyvei 1733 — 1940-ig találhatók meg a levéltárban, az iratok összefüggő sorozata 1771-től kezdődik. Az iratok között püspökök és kanonokok levelezése, egyházkormányzati ügyek, alapítványi számadások egyaránt találhatók. Külön irategyüttest alakítottak ki a XIX. század első feléből származó országgyűlési nyomtatott jegyzőkönyvekből. A káptalan őrzi az ún. székesegyházi levéltárat (1737 — 1950) is. Benne személyi kiadások, építkezések (elsősorban a székesegyház 1882 — 1891. évi nagy restaurálása), felszerelési tárgyak, oltárok, képek beszerzési iratai találhatók nagy számban. A Corpus rationum (1763-tól) sorozat a székesegyházi birtok évenkénti számadásait tartalmazza. Találhatók iratok a káptalan által fenntartott énekiskolára, árvaházra és a sikondai gyógyfürdőre is. E levéltárban helyezték el a székesegyházi plébánia irattárát is. A székesegyház már említett restaurációjával kapcsolatban hatszáznál több kisebbnagyobb tervrajz, az uradalomhoz tartozó falvakról 70 térkép is tartozik az iratokhoz. A pécsi püspöki papnevelő intézet iratanyagát (1747 — 1950) szintén a káptalani levéltárban helyezték el. Az iratok az intézet belső életét, tanulmányi rendjét, a tanárok ós növendékek személyi ügyeit, továbbá az intézet fenntartását szolgáló uradalom gazdálkodását egyaránt tükrözik. Külön sorozatot alkotnak a Szent Pálról elnevezett irodalmi társulat iratai (1863 — 1930). A káptalani levéltár jelentős gyűjteményes anyagot is őriz. Az eredeti Mohács előtti oklevelek száma 8, amelyekhez jelentős számú másolat is csatlakozik. A levéltár őriz egy formulás könyvet is, amely több Mohács előtti oklevólszöveget is tartalmaz. Mikrofilmen szerezte meg a levéltár az egyetemet alapító Vilmos püspökre, valamint Radonay Mátyás püspökre vonatkozó iratok szövegét (a Magyar Országos Levéltárból), fotókópiákban jutott hozzá a középkori pécsi egyetemen állítólag elhangzott beszédek szövegeihez {a Bayerisches Hauptstaatsarchivból) és a Veresmarty Ipoly által Pécsett másolt kódex lapjaihoz (a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivból). Az ún. „székesegyházi múzeum" gyűjteményében (1910—1941) papokirathagyatéka található. A gyűjtést Szentkirályi István végezte 1930 — 1941 között. A legnagyobb terjedelmű irategyüttest az ún. gazdasági levéltár (1767 — 1947) alkotja, amely zömmel birtokigazgatási és számadási iratokból áll. Az iratok között tervrajzok és térképek is találhatók. Az iratok egy része még rendezésre vár A káptalani és szemináriumi ügyész iratanyaga az 1936 — 1947 közötti évekből maradt meg. Az iratanyagban való kutatásra a káptalan nagyprépostja ad engedélyt. A kutatószoba hétköznapokon 9—13 óra között van nyitva.