Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)
EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI
és a pápóci prépostság (mindkettő a XVI. században a török támadások idején szűnt meg) iratait is. (E prépostságok javadalmait ugyanis megszűnésük után a győri káptalan kanonokjai élvezték.) A káptalan kezelte az 1808-ban létrehozott egyházmegyei alapot. A számadáskönyvek és pénztári naplók az 1810—1912 közötti évekből találhatók meg a levéltárban. — Külön gyűjteményes fondot alkotnak a káptalan kezelésére bízott (szűkölködő és beteg papok, székesegyházi zenészek, a magyar és a német xenodochium, a tanítói nyugdíjpénztár, a mise stb.) alapítványok XVIII —XX. századi iratai. 1904-ig alapítványonként külön-külön számadásokat vezettek, ettől kezdve az alapítványi hivatal valamennyiről közös főkönyvet fektetett fel. — A győri árvaház számadásai a XVIII —XX. századból maradtak meg. Köztörténeti szempontból is nagyon értékesek az ún. országgyűlési iratok, elsősorban az 1840—1848 közötti évekből, amikor a káptalan követei az országgyűlésen élénkebb szerepet játszottak. A levéltárban található még a káptalan bácsai prédiális nemeseinek 1712 — 1783. évi protokolluma. A káptalan javainak kezelésével kapcsolatos iratok közül legértékesebb a számadáskönyvek 1528-tól kezdődő sorozata. A káptalan gazdasági ügyeit tartalmazó ülésjegyzőkönyvek az 1840—1936 közötti évekből találhatók meg a levétárban. — Az 1840-ben szervezett központi gazdasági hivatal iratai között a központilag vezetett számadások mellett megtalálhatók az egyes birtokokról beérkezett időszaki gazdasági jelentések is. — Az úriszéki iratok (XVIII —XIX. század) a káptalan mint földesúr feudáliskori bíráskodásával kapcsolatos pertesteket tartalmazzák. — A gazdasági iratok között külön gyűjteményt képeznek a XVIII — XX. századi birtokösszeírások, valamint az ugyané korból származó birtoktérképek. A levéltárban hétköznapokon 8 — 13 óra között lehet kutatni. A kutatók az egyházmegyei könyvtár anyagát is használhatják. A Soproni Társaskáptalan Levéltára 9400 SOPRON, Orsolya tér 4. A társaskáptalant Mária Terézia 1779. október 1-én alapította. Létrehozásáért Zichy Ferenc győri püspök a volt jezsuita épületekhez kapcsolódó beneficiumokra alapozva fáradozott. II. József uralkodása idején a káptalan — hogy létjogosultságát lelkipásztori tevékenységgel biztosítsa — Sopron belvárosának plébániájává alakult. 1890-ben a káptalan a Bécsi utcai Szent János kápolnát is megkapja. A testület fenntartásának gazdasági alapját részben a város által a korábbi szőlők és földek megváltása címén nyújtott tőkepénzekből, részben az 1789-ben szerzett rábasebesi birtokból, továbbá alapítványokból és végrendeleti hagyatékokból származó jövedelmekből képezték.
