Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)
EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI
A káptalan iratait a XIX. század közepén Hodich Xav. Ferenc kanonok vezetésével a testület tagjai rendszerezték, és az anyaghoz leltárat is készítettek. 1945 márciusában a templomot és vele együtt a káptalanházat is súlyos bombatámadás érte. A rendezetlenné vált iratok újrarendezésére 1973-ban került sor. A hiányosságukban is értékes iratok védett helyre kerültek, csoportosításukat és számbavételüket leltár rögzíti. Az iratanyag terjedelme 10 folyóméter. A legrégibb irat I. Lipót 1664-ben kiadott címeres levele a Lőwenthali Stupart család részére. A káptalani ülés jegyzőkönyvek az 1819 — 1839 közötti évekből maradtak meg. Külön csoportosították a Sopron megyével és Sopron várossal folytatott levelezések (1772-1863) iratait. A Káptalani levelezés (1780-1866) című sorozatban püspöki levelek, káptalani okiratok, a kanonoki stallumokra pályázók iratai stb. találhatók. Az iratanyagnak mintegy felét különböző gazdasági jellegű iratok alkotják. Itt találhatók meg a káptalani számadások (1780—1864), a Szent György templom (1810—1866) és a Szent János kápolna (1814—1890) számadásai, valamint a rábasebesi birtokra vonatkozó iratok (1721 — 1869). Itt említhetők meg az alapítványokkal ós végrendeletekkel kapcsolatos iratok is. A levéltár őrzi néhány egyesület, így a soproni katolikus legényegylet (1899-1918) és a Mária kongregáció (1912-1942) iratait is. A Barco család iratai Barco József kanonok (1780—1809) révén kerültek a káptalani levéltárba. Az anyagban különösen Barco Vincének, a Napóleon elleni háborúk generálisának katonai vonatkozású iratai (katonai jelentések, kitüntetések, hadi térkép) érdemelnek kiemelést. Az iratok között található egy példány az 1794/95. évi erdélyi országgyűlés jegyzőkönyvéből. A levéltárnak térkép (rábasebesi uradalom, erdőgazdaság) és tervrajz gyűjteménye van. A levéltárban előzetes bejelentés és megbeszélés alapján lehet kutatást végezni. Pécsi Püspöki Levéltár 7601 PÉCS, Szent István tér 23. (Pf. 113.) Tel.: 14-224 A pécsi püspökséget I. (Szent) István alapította 1009-ben. Az egyházmegye területe idők folyamán ismételten változott. Kezdetben teljes egészében hozzátartozott Baranya és Tolna megye, Somogy keleti részéből mintegy 8—10 plébánia, a Dráván átlépve pedig Baranya déli határának szélességében egészen a Száváig terjedő terület Verőce, Pozsega és Szerem megyéből. Amikor Mária Terézia a püspökségek területét újra rendezte, a Dráván túlli részből csak 11 plébánia maradt meg Verőce megyéből. A trianoni békeszerződés újabb csonkulást hozott: a baranyai háromszög és a Dráván-túli