Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)
EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI
Hám János érsektől (1848— 1849) mindössze egy kicsiny csomó irat maradt. Scitovszky János (1849-1866), Simor János (1867-1891), Vaszary Kolos (1891 — 1912) és Csernoch János (1912 — 1927) érsekek iratai, valamint Serédi Jusztinián (1927 — 1945) érsek kormányzásának első felében keletkezett iratok a Kopácsy érsek idejében kialakított rendben vannak — csekély változtatással — felállítva. 1939-ben Serédi érsek áttért az iratoknak az iktatószámok sorrendjében való felállítási rendszerére, és ezt a rendszert követték Mindszenty József érsek idejében is. A régi egyházi levéltárhoz, valamint a Batthyány-iratokhoz részletes elenchus és index tartozik, a Batthyány iratokhoz pedig iktatókönyvek is. A Rudnay-iratokhoz az iktatókönyveken kívül szintén van elenchus és index is. A Kopácsy-iratokhoz az iktatókönyveken kívül csak a 31. kategóriáig terjedő elenchus tartozik. A Scitovszky-iratoknak csak iktatókönyvük van. A Simor-, Vaszary-, Csernoch-, Serédi- és Mindszenty-iratokhoz az iktatókönyveken kívül évenként névmutatót is készítettek. Simor, Vaszary, Csernoch és Serédi prímások után magánlevéltár is maradt. A Simor-iratokhoz iktatókönyv is tartozik. A Serédi-iratok még rendezetlenek. Az „Archívum ecclesiasticum" anyagába tartozik a vikáriusi levéltár is. Az általános helynöknek (vicarius generalis) ugyanis 1850-ig külön kancelláriája volt. Az érsekségnek Esztergomba való visszatérése előtt az érseki és vikáriusi kancellária helyileg is elkülönült egymástól (Pozsony — Nagyszombat). 1777-ben Batthyány érsek két vikáriusi kerületre osztotta az egyházmegyét. A nagyszombati vikáriátushoz tartoztak a pozsonyi, sasvári és nyitrai főesperességek, az esztergomihoz pedig a főszékesegyházi, komáromi, barsi, honti és nógrádi főesperességek. A két vikáriátus közül csak az egyik volt „generalis", még pedig 1820 májusáig a nagyszombati, attól kezdve pedig az esztergomi. Eddig az időpontig keletkezett vikáriusi iratok Nagyszombatban maradtak, csupán az elenchusok másodpéldányai kerültek Esztergomba. A prímási levéltár „Acta vicarialia" sorozatába tehát csak az esztergomi vikáriusnak 1777 —1820. évek közötti iratai, valamint a „generalis vicarius"-nak 1820—1849. években keletkezett iratai vannak. Ezek az iratok az érsekek irataihoz hasonlóan kategóriákra vannak osztva. Iktatókönyvek és elenchusok tartoznak az iratokhoz. Még a külön vikáriusi kancellária idején történt, hogy a vikáriusi kategóriákból kiemelték az esztergomi helynöki kerületbe tartozó plébániák ügyeinek intézésénél gyakrabban használatos iratokat, és ezeket a plébániák nevének betűrendjében csoportosítva felállították az „Acta parochialia" sorozatot. Ennek a sorozatnak külön elenchusa van. Az „Acta vicarialia" mellett van elhelyezve az 1892-ben felállított budapesti érseki helynökség iratainak az a része (1919 — 1956. évek iratai, segédkönyvek nélkül), amelyet a budapesti helynökség 1977-ben a prímási levéltárnak átadott. Az iratkezelés könnyítése érdekében történt, hogy az érsekek irataihoz tartozó egyes iratfajták szintén külön sorozatban vannak felállítva. Ezek a következők:
