Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

Egyházlátogatások iratai (visitationes canonicae) az 1559—1940. évekből. 1086 kötet, illetőleg füzet tartozik ebbe a sorozatba, külön mutatóval (consignatio omnium visitationum), de az 1776-ban elszakított plébániák nincsenek felvéve a mutatóba. A templomszámadások (1845—1945) egy része a plébániák nevének betűrendjében rendezve van, de nagyobb része rendezetlen. A plébániák keresztelési, házassági és halálozási anyakönyveinek másodpéldányai a Trianon előtti egyházmegye egész területéről megvannak az 1895. évtől az 1917. évig bezáróan, a mai egyházmegye területén levő plébániákról még ezen túl is, egészen 1981-ig. Végül vannak másodpéldányok a bécsi döntés alapján visszakerült plébániákról az 1938—1943. évekből. A segédpüspökök által végzett bérmálások és papszentelések anyakönyvei (1787 — 1918) szintén a levéltárban találhatók. Külön fondot képeznek a szentszéki bíráskodás iratai a hozzájuk tartozó segédkönyvekkel. Esztergomban nemcsak elsőfokú, hanem másod- és harmadfokú szentszék is működik. Első fokon jár el az egyházmegyei szentszék, ennek valamint az érseki tartományhoz tartozó többi püspökség szentszékeinek másodfokú bírósága az érseki szentszék, végül az érseki szentszékek határozatait felülvizsgáló harmadfokú bíróság a prímási szentszék. 1777 — 1820 között mindkét vikáriusi kerületben külön elsőfokú szentszék működött, 1820 óta azonban csak Esztergomban működik elsőfokú bíróság. A Nagyszombatban keletkezett szentszéki iratok egy részét Esztergomba szállították, a többi eredeti őrzőhelyén maradt. A szentszéki iratok általában nem kutathatók. Önálló hivatal volt az 1891-ben felállított és 1948-ig működött egyházmegyei főtanfelügyelőség, a katolikus elemi iskolák főhatósága. Az évenként és ezen belül az iktatószámok sorrendjében felállított iratok kutatását segédkönyvek könnyítik meg. Az 1782-ben a helytartótanács kebelében felállított egyházi bizottság (commissio ecclesiastica) 1846-ig terjedő iratai és segédkönyvei szintén külön egységet képeznek. Az érseki papnevelő intézetnek saját levéltára van. A szeminárium épületének kiürítésekor (1950) azonban a levéltárnak csak legszükségesebb darabjait vitték át az ideiglenes helyiségbe, az anyag túlnyomó része pedig (nagyobb részt ömlesztett állapotban) a prímási levéltár bazilikái raktárába került. Az itt levő iratok között egyaránt vannak az intézet szervezetére, tanáraira, növendékeire és az intézet anyagi ügyeire, közöttük a szeminárium egykori földbirtokaira vonatkozó iratok. A Világi levéltárban vannak az érsekek által viselt világi tisztségekre (főés titkos kancellár, Esztergom megye örökös főispánja), valamint az egyházmegye birtokaira és gazdálkodására vonatkozó iratok. Ezeknek első csoportját alkotják a jegyzőkönyvek (acta protocollaria). Csupán külső jegy (könyvalak) szerint kialakított együttes. Leveleskönyvek, urbáriumok, birtokösszeírások, levéltári elenchusok és indexek, oklevélmásolatok (libri transsumptorum), az érsekség gazdasági hivatalainak iktatókönyvei és egyéb segédkönyvek stb. egyaránt találhatók benne.