Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

ÁLLAMI SZERVEK ÉS TÁRSADALMI SZERVEZETEK LEVÉLTÁRAI

emelte, feladatai meghatározásánál az előző, az 1974. évi határozatban megjelölt feladatok mellé sorolta a visszaemlékezések gyűjtését, továbbá azt, hogy részt kell vállalnia a magyar szakszervezeti mozgalom 1944 utáni története feltárásában, kutatásában és megírásában is. Miután az iratanyag döntő hányada úgyszólván mindenfajta irattári segédlet nélkül került a levéltárba, első és legsürgősebb feladat az anyag elsőfokú, vagy más meghatározással: dossziészintű rendezése volt. 1981 decemberéig mintegy 40 ezer dossziéról készült áttekintő raktári jegyzék, ami a kutatást lényegesen megkönnyíti. A levéltárban őrzött iratok mennyisége 1100 folyóméter. A levéltár őrzi a Szakszervezetek Országos Tanácsának és központi szerveinek (elnökség, titkárság, osztályok) iratait. A fondok másik főcsoportját az ágazati-ipari szakszervezetek iratai alkotják. Ide tartoznak a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének, a Közalkalmazottak Szakszervezetének, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének, a Nyomda-, Papíripari és Sajtó Dolgozói Szakszervezetének, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének, a Pedagógusok Szakszervezetének, a Postások Szakszervezetének, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének, a Vas-, Fém- és Villamosipari Dolgozók Szakszervezetének, a Vasutasok Szakszervezetének és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének iratai. A következő jelentős fondfőcsoportot a szakszervezetek fővárosi és megyei tanácsainak irategyüttesei alkotják. A levéltár veszi át a Szakszervezetek Országos Tanácsa intézményeinek iratanyagát is. Ezek közül a Társadalombiztosítási Főigazgatóság, a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézete, a SZOT Központi Iskola a legjelentősebbek. A szakszervezeti szervek, intézmények hatásköréből és tevékenységéből következik, hogy a szakszervezeti iratanyagban nemcsak a szorosan vett szakmai- vagy csoport-érdekvédelmi iratok találhatók, de nem elhanyagolható mennyiségben kerültek e szervekhez, intézményekhez olyan iratok is, amelyek ugyan az esetek többségében nem igényeltek közvetlen szakszervezeti intézkedést, állásfoglalást, de amelyeket tudomásulvétel, tájékoztatás céljából a párt-, állami és társadalmi szervek, vállalatok megküldték az adott szakszervezeti szervnek. A vállalati, az ágazati- iparági, a területi szakszervezeti, valamint a központi szakszervezeti (Szakszervezeti Tanács, Szakszervezetek Országos Tanácsa) szervek iratai között tehát megtaláljuk az ipari és mezőgazdasági vállalatok, bankok, pénzintézetek, kereskedelmi egységek, továbbá a szolgáltatás körébe tartozó szervek, valamint országos hivatalok, intézmények, területi egységek (város, megye) terveit, tervjelentéseit is. Ezért kutatni lehet, fel lehet tárni olyan vállalatok, társadalmi