Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

ÁLLAMI SZERVEK ÉS TÁRSADALMI SZERVEZETEK LEVÉLTÁRAI

Semmelweis Orvostörténeti Levéltár 1014 BUDAPEST, Apród u. 1-3. Tel.: 354-170 A levéltár létesítését az egészségügyi és a művelődésügyi miniszter 26/1972. (Eü. K. 22.) EüM-MM sz. együttes utasítása rendelte el. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár elnevezésű közgyűjtemény keretében működő levéltár illetékességi köre a megszűnt — nem érdekvédelmi — orvosi, gyógyszerészi egyesületek és társaságok, továbbá a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) központi szervei és tagtársaságai, a tudományos tevékenységet kifejtő orvostudományi (gyógyszerészeti és egészségügyi) társaságok és egyesületek irataira terjed ki. Nem irattári eredetű levéltári anyagot az Orvostörténeti Múzeum történeti dokumentációs gyűjteménye is őriz. A levéltárban őrzött iratok terjedelme 245 folyóméter. A levéltár őrizetében nincs 1526. előtti oklevél, ilyenek a múzeum már említett történeti dokumentációs gyűjteményében találhatók. A Budapesti Királyi Orvosegyesület — a levéltár egyik jelentős törzsanyaga — 1837. október 2-án alakult meg, amely az egyetem orvosi karán kívüli budai és pesti orvosokat a kartársiasság ápolására és tudományos képzésre tömörítette. Az egyesület a XIX. század közepétől a legjelentősebb magyar orvostudományi társasággá vált, amelynek hatására alakultak meg a vidéki — megyei és területi — hasonló orvosegyesületek. Az 1947-ig működött egyesület iratanyaga (tudományos ülések jegyzőkönyvei, elnökségi és igazgatótanácsi iratok, majd a szakosztályok jegyzőkönyvei stb.) — az 1947/48-ban működött felszámolási bizottság iratanyagával együtt — hiánytalannak mondható. Az egyesület lényeges jellemzője a tudományos jelleg volt, érdekvédelemmel nem foglalkozott. Éppen ezért lényeges, hogy az orvosegyesület levéltárában őrizték az 1874-ben megalakult Budapesti Orvosi Kör iratanyagát (érdekvédelmi társaságként alakult meg, de az egyesület adott otthont székházában), amely szintén értékes dokumentuma a magyar orvostörténelemnek. A Budapesti Orvosegyesület levéltárának felbecsülhetetlen értékű kiegészítő anyaga az egyesület egykori tagjainak személyi fondjai is (Arnányi Lajos, Balassa János, Fekete Sándor, Fodor József, Hugonnay Vilma, Korányi Frigyes ós Sándor, Markusovszky Lajos, Melly József, Wagner János, Gortvay György, Magyary Kossá Gyula stb.). Az iratanyag feldolgozása még folyamatban van, a rendezéssel együtt készül a repertórium, ami a kutatómunkát nagymértékben megkönnyíti majd. A levéltár másik történeti jelentőségű forrásanyagát az 1841 — 1933 között működött Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek iratai alkotják. E fond jelentőségét csak növeli, hogy az évenként megrendezésre kerülő vándorgyűlésekre az orvostudományi társaságok tagjait, a rokon tudományok művelőit és a természettudományok támogatóit hívták össze, ahol a tudományos előadások mellett a magyar tudományos élet fejlesztését