Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

ÁLLAMI SZERVEK ÉS TÁRSADALMI SZERVEZETEK LEVÉLTÁRAI

fondok például a tiszamenti folyammérnöki hivatalok, a budapesti és szom­bathelyi kultúrmérnöki hivatalok iratai. A kirendeltségek, felügyeló'ségek iratainak egy része a Magyar Országos Levéltár egyetlen fondjában (S 80, 81 Vízrajzi Intézet) található. Leginkább a társulatok iratai szóródtak szét. Némely szervezet anyaga (pl. Körös-Tisza-Maros-, Nádorcsatorna-, Pest Megyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat iratai) két területi levéltár­ban is megtalálhatók. Államosítás utáni vízügyi iratokat legnagyobb mennyi­ségben a Szolnok megyei Levéltár őriz, de az iratokhoz tartozó terveket már az Országos Vízügyi Levéltár vette át. A Magyar Országos Levéltár 1977-ben átadta az Országos Vízépítési Igazgatóság, az Öntözésügyi Hivatal, az Országos Árvízvédelmi Kormány­biztosság iratait, az Üj Magyar Központi Levéltár 1972-ben az illetékes minisztériumok 1945 — 1953 közötti vízügyi állagairól is lemondott, így azok teljes egészükben az Országos Vízügyi Levéltárban vannak. A levéltár anyagáról ad áttekintést Az Országos Vízügyi Levéltár iratainak alapleltára (Bp., 1978.) és Az Országos Vízügyi Levéltár iratainak fondjegy zeke (Bp., 1981.) című segédlet. A levéltár kutatószobájában a nyitvatartás ideje hétfőtől péntekig 8—16 óra között van. A kutatók az iratok másolásához a levéltárfenntartó reprográfiai szolgálatát is igénybe vehetik. Az ismertetett levéltári anyag mellett 4300 kötetes könyvtár áll az érdeklő­dők rendelkezésére, amely vízügyi, történettudományi műveket, levéltári szakirodalmat, címtárakat, jogszabálygyűjteményeket, általános gazdaság­politikai munkákat tartalmaz. A kutatást a levéltári adattár is segíti, amely a napi munka során keletkezett, megőrzésre érdemes cédulakatalógusokból, feltárócédulákból áll. Első része a bibliográfia, amely általános történeti és vízügyi irodalmat tartalmaz. Legfontosabb a hivataltörténeti adatgyűjte­mény, amely az 1772—1948 közötti időszakból a társulatokra vonatkozó adatokat, jogszabálymutatót, az egyes vízügyi szervek felépítésére, létre­hozására vonatkozó munkacédulákat foglal magában. Fontos segédlet az általános levéltárakban őrzött vízügyi iratok nyilvántartása. Itt találjuk a vízügyi térképkatalógust, a minisztériumi fondokban levő, 1945 előtti vízügyi iratok mutatócéduláit, valamint az általános levéltárakban őrzött vízügyi fondok és állagok összesítését. A levéltár vezeti a vízügyi iratok központi nyilvántartását, amely saját iratain és az általános levéltárakban őrzött iratokon kívül az irattári anyagot is tartalmazza, és a fondképző legfontosabb adatairól is eligazítást nyújt.

Next

/
Thumbnails
Contents