Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

ÁLLAMI SZERVEK ÉS TÁRSADALMI SZERVEZETEK LEVÉLTÁRAI

magyar statisztikai hivatal megszervezésével. Ez 1867 — 1871 között a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium II. osztályának 5. szakosztályaként működött. 1871-ben vált önállóvá, ekkor hagyták jóvá az Országos Magyar Statisztikai Hivatal ügykörét és ügyviteli szabályzatát, felügyeleti szerve a Kereskedelmi Minisztérium lett. Az első magyar statisztikai törvény (1874. évi XXV. tc.) elrendelte az adatszolgáltatási kötelezettséget, létrehozta szakértő testületként az Országos Statisztikai Tanácsot, valamint a törvényhatóságok mellett működő statisztikai bizottmányokat. A második statisztikai törvény (1897. évi XXXV. tc.) nemzetközi kapcsolatok létesítését írta elő, s a hivatalt az országgyűlés előtt bemutatandó évi munkaterv készítésére kötelezte. A harmadik statisztikai törvény (1929. évi XIX. tc.) szerint a Miniszterelnökség felügyelete alá került hivatal országos szakfelügyeleti feladatokat kapott, valamint szabályozta az egyéni adatok titkosságát, újra megalakította az Országos Statisztikai Tanácsot. A statisztikai munka szocialista átszervezése 1949-ben kezdődött, fontos állomása volt az 1952-ben megalkotott negyedik statisztikai törvény (1952. évi VI. tv.). Ezt a túlzott központosítás jellemezte, amit a végrehajtás során többször javítottak, módosítottak. Ennek ellenére egyre sürgetőbbé vált a statisztikai munka és szervezet újabb szabályozása. Az ötödik statisztikai törvény (1973. évi V. tv.) alapvető célkitűzése olyan összehangolt statisztikai rendszer alapjainak megteremtése volt, amely megfelelő munkamegosztással alkalmas a statisztikára háruló feladatok teljesítésére, megakadályozza a felesleges, kettős vagy szakszerűtlen statisztikai tevékenységet, és megvédi az adatszolgáltatókat az indokolatlan adatszolgáltatással járó megterheléstől. A szabályozás figyelembe vette a statisztikai fejlődést és a számítástechnika alkalmazási lehetőségeit, amely új távlatokat nyitott a statisztikai tevékenység színvonalának emelésére. A törvény 27/1973 (X. 12.) MT rendelet végrehajtási utasításának 15.§-a mondta ki a statisztikai szaklevéltár létrehozásának szükségesságét. A statisztikai szolgálat központi szerve mellett már a múlt században felmerült a területi hálózat kiépítésének terve. Ezt szolgálták volna az 1874. évi statisztikai törvény által létrehozott statisztikai bizottmányok, de működésükhöz a feltételeket nem sikerült biztosítani; a tervezett hálózatból egyedül a Fővárosi Statisztikai Hivatal alakult meg 1870-ben. 1950-ben a Népgazdasági Tanács határozata alapján alakultak meg a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) megyei kirendeltségei. 1952. április 1-én jött létre a statisztikai területi hálózat: 20 megyei igazgatóság, valamint a járási és városi felügyelőségek. (Ez utóbbiak 1981-ben megszűntek.) 1949-ig a hivatalban külön iktatása volt az elnöki osztálynak, külön az általános osztályoknak és külön a népszámlálásnak. 1950-től az iktatás, irattározás tovább decentralizálódott. Egységes szabályozás, utasítás hiányában azonban az iratkezelés teljesen esetleges volt. 1963-ban, amikor e hiányosságok már a statisztikai munka rovására mentek, megalakították a központi irattárat. Legfontosabb feladata az épületben még föllelhető iratanyag összegyűjtése volt; az ugyanekkor létrehozott mikrofilmező csoport