Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

ÁLLAMI SZERVEK ÉS TÁRSADALMI SZERVEZETEK LEVÉLTÁRAI

elhelyezésének. Számos létszámkimutatás, hadrend, menetterv és menetiintézkedés, hadműveleti napló erődítésekre vonatkozó utasítások és jelentések találhatók közöttük. Sok adat van a Magyarországon átvonuló orosz seregre, néhány iratban Kutuzov neve is szerepel és tőle származik egy Alvinczyhoz intézett köszönő levél. A Magyarországi Főhadparancsnokság (General Commando für Ungarn) 1740-től 1883-ig működött változó elnevezésekkel. Magyarország legfőbb területi katonai parancsnokságaként az országterület rendje, bel- és külbiztonsága fenntartásán kívül elsősorban az volt a feladata, hogy az ország területén tartózkodó mindennemű katonaság, katonai objektum, parancsnokság, intézmény, szerv és személy közéletének és tevékenységének irányítója, felügyelője és ellenőrzője legyen. A tevékenységéhez szükséges utasításokat az Udvari Haditanácstól, majd annak megszűnése után a Hadügyminisztériumtól kapta. Működését és tevékenységét semmilyen magyar kormányszerv vagy az országgyűlés nem befolyásolhatta irányító vagy ellenőrző szerepével. Az iratok hadműveletek története, hadszervezés, hadkiegészítés, csapatelhelyezés, ellátás, várépítés és karbantartás, építkezés, térképészet, hadifogolyügyek és számos egyéb téma szempontjából a XVIII—XIX. század fontos dokumentumai. A Főhadparancsnokság alárendeltségébe tartozott az önállóan tevékenykedő Országos Katonai Törvényszék (Judicium delegatum militare mixtum, később Militär Gericht), amely 1802-től 1871-ig működött. Hatáskörébe katonák polgári perei tartoztak, főként anyagi természetű ügyeik — pl. hagyatékok, házassági óvadékok, letétek, gyám- és illetékügyek, adósságok, árverések stb. — jogi tisztázása és lezárása. A Hadtörténelmi Levéltár nem nagy, de forrásérték szempontjából annál jelentősebb és egyik legkutatottabb egysége az 1848/49. évi magyar forradalom és szabadságharc iratanyaga, amely zömében több iratképző szerv kisebb vagy nagyobb mértékben hiányos fondjából áll. A szabadságharc katonai eseményeit tükröző hadműveleti iratok zömét itt találja meg a kutató, és ezek jelentőségét különösen növeli az a tény, hogy magyar és osztrák eredetük lehetővé teszi az események kétoldalú vizsgálatát. A magyar és a császári alakulatok iratai mellett az iratanyag jelentős részét az Országos Honvédelmi Bizottmány, a Hadügyminisztérium, a honvédsereg fővezérsége és az Országos Főhadparancsnokság különböző csapat- és seregparancsnokokhoz intézett parancsai, utasításai és ezek válaszjelentései, valamint egyéb hivatalos okmányok teszik ki. Számos irat található a forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségeitől: Kossuthtól, Szemerétől, Görgeitől, Bemtől, Damjanichtól, Klapkától stb. Abszolútizmuskori iratok címszó alatt a levéltár a szabadságharc leverését követően felállított cs. kir. aradi, pesti, pozsonyi, kassai és nagyváradi katonai törvényszékek, a es. kir. III. hadseregparancsnokság igazságügyi, polgári és rendőri osztályának, a cs. kir. katonai kerületi parancsnokságok, különböző függetlenségi szervezkedések és egyéb peranyagok iratait, valamint a politikai szempontból megbízhatatlan, rendőri megfigyelés alatt álló személyek nyilvántartási lapjait őrzi.