Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

beosztás szerint az egész csáktornyai és perlaki járásra és az alsólendvai járás nagyobbik részére terjed ki. Zala megye területéből 1946. január 1-én Veszprém megyéhez csatolták a balatonfüredi járást és az 1950-es közigazgatási reform során a keszthelyi, sümegi és tapolcai járást. Ugyanakkor Vas megyétől egy, Somogy megyétől három körjegyzőséget csatoltak Zala megyéhez. 1979. január 1-én visszacsatolták Zala megyéhez Veszprém megyétől Keszthely várost és a keszthelyi járást, amely magában foglalta az időközben megszüntetett sümegi járás egy részét is. A balatonfüredi járás területéről a levéltár nem gyűjtött be iratokat, ezek a Veszprém megyei Levéltárban vannak. A sümegi és tapolcai járás területéről az 1950 előtt keletkezett iratok jelentősebb része a Zala megyei, kisebb része a Veszprém megyei Levéltárban van. A keszthelyi járás területéről begyűjtött iratokat a Veszprém megyei Levéltár 1979-ben átadta a Zala megyei Levéltárnak. Zala megye régi levéltári anyaga a török hódoltság és az azt követő háborús időszakban szétszóródott. A megyei közgyűlés 1728-ban határozta el az anyag összegyűjtését, 1732-ben készült el a zalaegerszegi megyeháza (ma a megyei bíróság épülete), és itt működött a levéltár egészen 1891-ig, amikor a jelenlegi helyére költözött. Ez a városképi jelentőségű épület ekkor készült el az 1872-től megyeháza céljait szolgáló régi kvártélyház bővítéseként. A megye a XVIII. században nagy erőfeszítéseket tett a szétszóródott iratok összegyűjtésére, de ez csak részben sikerült. 1744-ben tették az első A Zala megyei Levéltár épületének utcai homlokzata. A városképi jelentőségű épület 1891-ben szecessziós stílusban épült