Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)
TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)
kísérletet az összegyűjtött anyag rendezésére. 1757-ben kapott a levéltár kezelésével megbízott megyei aljegyző segéderőt, akinek a feladata már kifejezetten a levéltári teendők ellátása volt. 1771-ből maradt fenn a megye levéltárának első, részletes leltára, és 1790-ben nevezte ki a főispán az első megyei levéltárnokot. Az időközben felhalmozódó levéltári anyag első nagy rendezése csak 1794-ben indult meg. Háry Farkas (1794—1850-ig megyei levéltárnok) alakította ki a megye 1786 előtti iratainak ma is fennálló rendjét, és készítette el ehhez a segédkönyvek nagy részét is. 1905-ben történt az első jelentősebb selejtezés, amikor az 1786 előtti criminalis processus teljes anyagát válogatás nélkül megsemmisítették. A megyei levéltár 1950-ig általában csak a megye központi szerveinek iratait vette át, de elenyésző mennyiségben családi iratokat is helyeztek el itt. 1950 után kezdte meg a Zala megye területén működő közigaztatási szervek, járási főszolgabírói hivatalok, városok és községek levéltári anyagának átvételét. Ekkor került be a levéltárba a zalavári konvent hiteleshelyi levéltára is, több kolostor iratanyagának töredékeivel együtt. A levéltár iratanyaga 1950-től több mint hatszorosára, dolgozóinak létszáma két főről 19-re, költségvetése a tanácsi kezelés időszakában (1968-tól) többszörösére növekedett, helyiségeinek száma és térfogata megkétszereződött, de iratanyagát így is kénytelen volt részben ideiglenes raktárhelyiségekben tárolni. 1976 — 1977-ben a levéltárban jelentős felújítás és korszerűsítés történt, amelynek során a raktárak és a munkaszobák központi fűtést és új berendezést kaptak. A levéltár gyűjtőterülete Zala megyére terjed ki. A levéltár 1950 —1952-ig Zala megyei Közlevéltár, 1952-1967-ig Zalaegerszegi Állami Levéltár néven működött. 1968, január 1-től neve Zala megyei Levéltár. A levéltár iratanyagának mennyisége 4196 folyóméter, legrégibb irata IV. Béla királynak 1240-ben kelt oklevele (eladományozza azt a birtokot, amelyet édesanyja meggyilkolásáért Bánktól kobozott el). Az első megyei közgyűlési jegyzőkönyv 1555-ből maradt fenn. A levéltár legjelentősebb együttese Zala megye levéltára (1555—1950). A megye közgyűléseinek jegyzőkönyvei 1555—1786-ig, 1790—1849-ig, 1860-1861-ig és 1867-1949-ig megvannak. A XVI-XVIL században még nagyon hiányosak, utólagosan lettek összegyűjtve, 1716-tól azonban folyamatosak, és 1849-ig mutatókkal is el vannak látva. A közgyűlési és bírósági iratok 1786 előtti része az 1794 után kialakított mesterséges rendben, az 1786 — 1849 közötti része általában az eredeti rendben van és a segédletek alapján viszonylag jól kutatható. Az iratanyagból kiemelendő a Mária Terézia-féle úrbérrendezés majdnem teljes anyagát tartalmazó állag, a XVHL századi adóösszeírások és különösen a rovatos adóösszeírások 1776— 1847 közötti helységenkénti majdnem teljes sorozata. Jelentősek még a bírósági iratok egyes sorozatai is, így a végrendeletek és osztálylevelek, tanúkihallgatási jegyzőkönyvek stb. AII. József-kori közigazgatás és igazságszolgáltatás megyei iratanyaga teljesnek mondható. A megye tisztviselőinek