Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

halászati felügyelőség (1896 — 1944) és a nagymányoki bányaigazgatóság (1873 — 1942) irataiból csak kevés maradt meg. A jogszolgáltatási szervek közül legjelentősebb a szekszárdi törvényszék és az ügyészség, legterjedelmesebb a tamási járásbíróság fondja. A többi járásbíróság is nagyobb mennyiségű irattal rendelkezik. Jelentős forrást képeznek — még ha hiányosan is vannak meg — az 1901 — 1944 közötti évtizedekből származó börtöntörzskönyvek. Az intézetek iratai kivétel nélkül csak töredékesen vannak meg, alig 2-3 szervnek van 1 folyómétert meghaladó anyaga, a legtöbb alig néhány centiméternyi. Kiemelkedő jelentősége van a tolnai iparostanonciskola fondjának, amely nemcsak az iskolatörténetnek, de az ipartörténetnek is gazdag forrása. A köztestületek fondfőcsoportban a levéltár 32 céh iratait őrzi, szervenként alig 1-2 centiméternyit. Nyolc ipartestület anyaga került a levéltárba, bennük a tanonclajstromok ipartörténeti forrásuk mellett jól segítik a levéltár ügyfélszolgálatát is. Igen töredékesek a legeltetési társulatok és az erdőbirtokosságok fondjai. A kulturális és népművelő egyesületek közül egyedül a Székely Múzeum anyaga érdemel említést. Ebben a gyűjteményes fondban a Bukovinából, majd a Bácskából elmenekült és Tolnában letelepedett „bukovinai székelyed-kel kapcsolatos iratok, tárgyi emlékek találhatók. Szokás volt, hogy politikai, közigazgatási szervek megszűnésekor irataikat a Székely Múzeumnak adták le. Ezért ebben a fondban találhatók még az Országos Menekültügyi és Hazatelepítési Kormánybiztosság újvidéki kirendeltségének 1941. évi, a Külföldi Magyarokat Hazatelepítő Kormánybiztosság 1942— 1944. évi, a Bonyhádi Telepítési Hivatal 1945. évi, a Völgységi Telepesek Központi Szövetkezetének 1945—1947. évi és a Nemzeti Parasztpárt bonyhádi szervezetének 1945 — 1947. évi iratai is. Ennek a gyűjteményes fondnak részeként kezeli a levéltár azt az anyakönyvi állagot is, amely születési, házassági és halotti anyakönyvekből áll. Hadikfalva, Csantavár, Hadiknépe és őrszállás anyakönyveit Zomborban kezdték vezetni, s 1941 — 1944. évi adatokat tartalmaznak. A szakmai és gazdasági egyesületek közül a megyei gazdasági egyesület jól tükrözi a megye XX. századi gazdasági helyzetét. A Tolna megyei Levéltár viszonylag kevés gazdasági szerv iratát őrzi. A bonyhádi zománcgyár, a bonyhádi cipőgyár, a tolnai selyemfonó fondjai a legjelentősebbek. Terjedelmes a községi hitelszövetkezetektől származó jegyzőkönyvek, üzleti könyvek menn}ásége is. A feudális-tőkés nagybirtokok közül a dunaföldvári és a szekszárdi közalapítványi uradalom iratai (XVIII —XX. század) bírnak jelentőséggel. Külön kell szólni a levéltárban őrzött családi iratokról, amelyekből hű képet kaphatunk a megye, olykor a szomszédos megyék, sőt az ország gazdasági, politikai, társadalmi életében jelentős szerepet játszott családok életéről. A levéltár őrzi az Augusz család iratait, amelynél többször vendégeskedett — rövidebb-hosszabb ideig — Liszt Ferenc; a Bezerédj család adta az első önkéntesen adózó magyar nemest (Bezerédj István) az országnak. A legendás hírű Perczel Mór tábornokot adó család iratai is a megyei levéltárban 14 Magyarország levéltárai