Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

vannak. Az Apponyi, Benyovszky és Csapó család iratai is rendkívüli értéket képviselnek. Gazdag az egyes személyektől származó gyűjtemény is. Legjelentősebb Liszt Ferenc, valamint a Garay János levelezése. A levéltár levelet őriz Széchenyi Istvántól, Arany Jánostól, Vörösmarty Mihálytól is. A gyűjtemények fondfőcsoportban sok összeírás található. Ezek közül a himlőoltások (1803—1846) a legterjedelmesebbek. Gazdag az ignobiles (1738-1849), az adózók (1772-1849), a zsidók (1727-1849), a cigányok (1768—1782), az iskolák összeírása (1777 — 1789). A feudalizmus időszakával foglalkozók nem nélkülözhetik az 1728. évi összeírást, amely csaknem hiánytalanul megvan. Az 1828-ból származó Egyed Antal-féle összeírás községenként 22 (helytörténeti, néprajzi, építészeti, kulturális vonatkozású) kérdésre ad feleletet, így a legkeresettebb összeírások egyike. A 42 133 felvételből álló mikrofilmgyűjtemény feudális kori összeírásokat, nemzeti bizottsági iratokat, megyei munkásmozgalmi periratokat, valamint a megyei sajtóról készített filmeket tartalmaz. A levéltár csak minimális mennyiségű egyházi iratot őriz. A XVIII — XX. századból két ferences rendház (Dunaföldvár ós Simontornya) iratai a rendház életébe és gazdálkodásába egyaránt betekintést engednek. Rendkívül gazdagok, de nem hiánytalanok a Tanácsköztársaság korszakából származó iratok. Mindenekelőtt a megyei intézőbizottság apparátusának iratait kell megemlíteni, amelyek sokoldalúan tükrözik az első proletárállam politikai, gazdasági, kulturális, egészségügyi, honvédelmi, közigazgatási és szociális tevékenységét. A mintegy 5 folyóméter anyagban sok a községi és járási tanácstól származó irat, amely lehetővé teszi, hogy szinte napról napra felvázolhassuk az eseményeket. Sok községi tanácsülési jegyzőkönyv is megmaradt. Tekintettel arra, hogy a tisztviselők, a testületek névsora csaknem minden községből teljes, szinte szociológiai mélységű feltárás elvégzésére is lehetőség van. A megyei intézőbizottság üléseinek jegyzőkönyvei azonban hiányoznak, és részben a Magyar Országos Levéltárban levő iratokból, részben pedig a korabeli sajtóból lehet következtetni tényleges munkálkodására. A szocialista kor néphatalmi és különleges feladatok megoldására alakult szervek fondfőcsoportjában találhatók többek között a megyei, 4 járási, valamint Szekszárd városi nemzeti bizottságok fondjain kívül 85 községi nemzeti bizottságnak iratai is. Legteljesebben a megyei nemzeti bizottság jegyzőkönyvei maradtak meg. A három megyei hatáskörű és a 7 járási jogú igazoló bizottság iratai a közéletben egykor tevékeny résztvevőkről adnak átfogó képet. Az iratok többsége jegyzőkönyv. Rendkívül gazdag a nagybirtok megszűnésével, a földigényléssel és a földosztással foglalkozó megyei földbirtokrendező tanács és a községi földosztó bizottságok iratanyaga. Ugyancsak fontos kortörténeti adatokat tartalmaznak az úgynevezett svábleltárak, amelyek a kitelepítésre került személyek, családok, összességében egy-egy község gazdasági viszonyaira adnak igen fontos adatokat. Itt találhatók meg a Bukovinából, Erdélyből, Csehszlovákiából és hazánk más vidékei-