Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

később a megyei közgyűlés határozatot hozott a levéltári iratállomány megőrzéséről, szabályozta a levéltári okmányok perbeli felhasználását, magát a levéltári kutatást, másolatok kiadását stb. Az 1750-es évektől kezdődően már királyi parancsra is foglakoztak a levéltári anyag rendezésével és leltározásával. Az 1770-es évek végén és az 1780-as évek elején az addig keletkezett iratanyagot különböző állagokba sorolták, az egyes állagok iratait időrendbe rakták, és az egyes aktákat levéltári számmal látták el, majd az egyes állagok iratait lajstromba foglalták, és a lajstromkönyvekhez név-, esetenként tárgymutatókat készítettek. Az így kialakított levéltárat később „Régi levéltárnak", Archívum antiquumnak nevezik, és mais az 1785-ig keletkezett iratanyag ebben a rendszerben található és jól kutatható. A megyei közigazgatásnak és igazságszolgáltatásnak II. József által elrendelt szervezeti szétválasztása miatt szükségessé vált a levéltárosi teendőknek a jegyzői teendőktől való elválasztása is. Az önálló levéltárosi státus megszervezése 1785. november 29-én történt Ballá Gábor archivariusi kinevezésével. II. József iratkezelési reformokat is hozott, kötelezővé tette az iratok iktatását, az iktató könyvek mutatózását, valamint a levéltárakba helyezett iratok Részlet a Pest megyei Levéltár díszterméből 12 Magyarország levéltárai