Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

Komárom megyei Levéltár 2501 ESZTERGOM, Deák Ferenc utca 2. (Pf. 51.) Tel.: 225 Komárom megye mai területe 1918 előtt azt a tíz községet leszámítva, amelyeket Veszprém megyétől és Fejér megyétől csatoltak át 1950-ben, két történelmi megyéhez, Esztergomhoz és Komáromhoz tartozott. Mindkét megyét a Duna nagyjából két egyenlő részre osztotta, s az I. világháború után a folyó mint országhatár két részre is vágta. A két töredék megyét 1923ban egyesítették, Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített megyék székhelye Esztergom lett. Esztergom megye és Esztergom egykori szabad királyi város történeti levéltára Esztergomban, Komárom megye és a szabad királyi város levéltára a Csehszolvák Köztársaságban maradt. 1938-ban a két megye ismét különvált, a II. világháború után, 1945-ben ismét egyesítették Komárom-Esztergom megye néven. 1950-ben a tanácsrendszer létrejöttével egyidőben Esztergom megye és Esztergom thj. város levéltárának összevonásával jött létre a Komárom megyei Közlevéltár, amely 1952 — 1967 között az Esztergomi Állami Levéltár nevet viselte, 1968. január 1-től szerepel mai nevén. A történelmi Komárom megye levéltárát Csehszlovákiában a Nyitrai Állami Területi Levéltár őrzi. A Komárom megyei Levéltárban 1918-ig adatokat találhatunk a párkányi járás területére, amely ma Csehszlovákiához tartozik. Mielőtt a török Esztergom városát és várát elfoglalta volna, Esztergom megye 1543-ban elmenekült a városból, s hosszú időn keresztül Érsekújváron működött. Érsekújvár 1663-as eleste után a megye működéséről csak egy-két adatunk van, Komárom megyével közösen folyt az adóztatás és az igazgatás. A megye korábbi iratanyaga elpusztult. Az érsekújvári időszak néhány dokumentumát a XVII. század végén a város 1683-as felszabadulását követően a század utolsó éveiben Esztergomba hozták. A megyei levéltár első rendezésére Brunswick Antal főispáni helytartó utasítására került sor 1773-ban. Brunswick a levéltárat zárt helyiségben helyeztette el, a megyei főjegyző gondozására bízta, s zárt szekrényekbe rakatta át a korábban ládákban tárolt anyagot — amelynek nyomát az iratok jelzetei ma is őrzik. Ugyan ő az iratanyag rendezéséről is gondoskodott. II. József a két megyét átszervezte, ez az iratanyag rendszerét is felborította. Rövid ideig Tata volt a megye székhelye, s a levéltár is ide került. 1790-ben az anyag régi rendjét visszaállították, de meghagyták a közigazgatási iratoknak az igazságszolgáltatási iratoktól való szétválasztását. Ez napjainkig így maradt. A következő jelentős levéltárrendezésre 1820 után került sor, amikor Pest megye levéltárának rendezési elveit alapul véve Bóbits Antal megyei levéltáros átrendezte, mutatókkal látta el az 1790-től kezdődő iratanyagot. Ettől kezdve 1848-ig a levéltárba kerülő iratokat folyamatosan ezek szerint az elvek szerint rendezték. A Bach-kori iratokat már országosan egységes elvek szerint kezelték. A későbbiekben jelentős levéltárrende11 Magyarország levéltárai