Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

zésekről nem tudunk. A XIX. század elejétől egy helyben levő iratanyagot 1952-ben meg kellett mozgatni, mert Komárom megye Tanácsa Esztergomból Tatabányára költözött át, s a megyeházát ki kellett üríteni. Esztergom szabad királyi város levéltárának első nagyobb rendezésére szintén II. József uralkodása alatt került sor. 1786 —87-ben történt meg az 1699-cel kezdődő iratanyag rendezése, s két kötetes betűrendes mutató készült mind a jegyzőkönyvekhez, mind az iratokhoz. A tárgyi bontást később az időrendi bontás váltotta fel, hogy a XIX. század végétől ismét tárgyi bontást kövessenek. Az esztergomi székesfőkáptalan levéltárában a mai helyzetnek megfelelő rendezésre és igen alapos, szoros betűrendes mutatórendszer kialakítására még Nagyszombatban 1770 körül került sor. A török elől Nagyszombatba menekült főkáptalan és hiteleshelyi levéltára, az egyházi kezelésben levő magán levéltár is, csak 1820-ban költözött vissza Esztergomba. A hiteleshelyi A Komárom megyei Levéltár épületének utcai homlokzata (1853-ban iskolai célra épült)