Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

1977-től ad ki a levéltár önálló kiadványt Tanulmányok Csongrád megye történetéből címmel. Eddig 6 kötet jelent meg, szerkesztőjük Farkas József és Blazovich László. A levéltár kutatótermei (Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Makón, Szegeden, Szentesen) munkanapokon 8—16 óráig állnak a kutatók rendelkezésére. A kutatás tehát az iratok őrzési helyén történik. A kutatók rendelkezésére áll a levéltár könyvtára (Szegeden és Szentesen). A két könyvtár közel 15 ezer kötettel rendelkezik, különösen közigazgatási és agrártörténeti anyaga értékes. A helytörténeti kötetek száma is jelentős. Reprodukciós lehetőséget a levéltár Szegeden tud a kutatók számára biztosítani. A mikrofilmekben való kutatást filmleolvasó készülék teszi lehetővé. A fontosabb dokumentumokból korszakonként összeállított házi kiállítás nyújt ismeretanyagot az érdeklődőknek. Fejér megyei Levéltár 8001 SZÉKESFEHÉRVÁR, István tér 2-3. (Pf. 52.) Tel.: 12-123 A levéltárnak Dunaújvárosban (2401 DUNAÚJVÁROS, Múzeum tér 1. Pf. 210.) fióklevéltára van, amelynek gyűjtőköre a városra és a dunaújvárosi járásra terjed ki. A Fejér megyei Levéltár törzsanyagát a két törvényhatóság — Fejér megye és Székesfehérvár város — működése során keletkezett iratok alkotják. A megyének és a városnak írásos emlékanyaga az utolsó három évszázadból van. A Mohács előtti iratok a török itteni 145 esztendős uralma idején elkallódtak, de nem került levéltári megőrzésre Székesfehérváron a török időkben keletkezett anyag sem. (Székesfehérvár katonai erőd volt és itt magyar közigazgatás nem működött.) Fejér megyére a XVII. század elejétől a szomszédos, működő megyék hatalmukat időnként kiterjesztették. A megye nyugati területeit, a „Sárvíz vidékét" Veszprém, Buda — Székesfehérvár — Palota közötti országúttól északra eső falvakat Komárom, az északkeleti részeket (a későbbi bicskei járás falvait) Pest megye kormányozta. Arra is van adatunk, hogy a XVI —XVII. században több ízben Győr megye nevében is intézkedtek az egykori Fejér megye területén. A török hódoltság megszűnésével a városi (1688) és a megyei (1692) adminisztrációt újjászervezték. Az ekkor megalakított Fejér megye lényegében 1946-ig területileg nem változott. 1946—1950 között a közigazgatási átszervezésekhez kapcsolódóan a megye területén némi módosítás történt. Az adonyi járástól két jelentős település, Érd és Százhalombatta, a váli járástól Diósd, Pusztazámor, Sóskút és Tárnok került Pest megyéhez; viszont Veszprém megyétől Fejér megyéhez csatolták az enyingi járás legnagyobb részét.