Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)
TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)
iratokat. A titkos levéltárat páncélszekrényben helyezték el. A levéltári anyag lajstromozását és rendezését máig is maradandó értékkel Koncz Antal végezte el 1873— 1877 között, a titkos levéltár anyagát pedig darabszinten — Szeged város monográfusa — Reizner János főjegyző, a levéltár felügyelője rendezte. Az okleveles anyag máig is az általa felállított rend szerint van elhelyezve. 1860-ban és 1879-ben selejtezést is végrehajtottak. A II. világháború előtti selejtezések különösebb kárt nem okoztak. Annál nagyobb veszteség érte a levéltárat 1947-ben, amikor a város számadásait tartalmazó iratok 1817től kezdődően a papírgyár őrlőjébe kerültek. Hódmezővásárhely régi levéltárát nem csupán a török dúlás, hanem a hivatali épület kétszeri leégése is károsította. A legrégibb irat 1691-ből származik, az összefüggő iratanyag lényegében csak 1848-tól kezdődik. A levéltári anyag leltározását a század fordulóján végezték el, ugyanakkor új polcrendszert is építettek. A korszerű elhelyezést azonban szakszerűtlen selejtezés előzte meg, amelynek 1900-ban áldozatul esett szinte minden 20 évesnél régibb értékes irat. Az 1880-as évektől 1950-ig terjedően igen gazdag forrásanyag álla helytörténeti kutatók rendelkezésére. 1950-ben a levéltárak államosításával új helyzet jött létre. A megye területén két állami levéltárat — a Szeged városi Közlevéltárat és a Csongrád megyei Közlevéltárat (Szentesen) — alakították ki. A tanácsrendszer létrejöttével egyidőben megszűnt Csanád megye iratanyagát Makóról Szegedre szállították. A makói levéltár egyúttal az 1952-től új elnevezésű Szegedi Állami Levéltár része lett, amelynek gyűjtőterülete Szeged város, a szegedi-és makói járás területét foglalta magában. A Szentesi Állami Levéltár gyűjtőterületéhez a szentesi járás és Hódmezővásárhely területe tartozott, Hódmezővásárhely város levéltárát is a Szentesi Állami Levéltárhoz kapcsolták. 1968-tól a Szegeden levő intézményt Csongrád megyei 1. sz. Levéltárnak, a szentesit Csongrád megyei 2. sz. Levéltárnak nevezték. A Csongrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1973-ban létrehozta a Csongrád megyei Levéltár egységes szervezetét, így a volt Csongrád megyei 2. sz. Levéltár fióklevéltár lett, az említett további három város levéltára pedig kihelyezett részlegként funkcionált. Az egységes megyei hálózat kialakítása során 1979-ben a hódmezővásárhelyi, 1982-ben pedig a makói fióklevéltár kialakítására került sor. Csongrád megyében is kedvező változást hozott a levéltárak tanácsi kezelésbe vétele. Megkezdődött az anyag irattároló dobozokba helyezése, mintegy 5000 folyóméter irat Dexion-Salgó állványokra került. Folyamatosan gyarapodott a személyi állomány is, amelynek létszáma 1980 végén 19 fő volt, jelenleg pedig 31 főt számlál. Mindez lehetővé tette, hogy a levéltári anyag középszintű rendezése folyamatosan haladjon előre. E munkálatok nyomán az iratanyag nagyobb része középszinten rendezett. A Csongrád megyei Levéltár tudományos dolgozói a szakmai munka mellett széles körű közművelődési és tudományos tevékenységet folytatnak. Jelentős segítséget nyújtanak az általános- és középiskolák, a főiskolai és egyetemi hallgatók számára. Számos önálló és más intézménnyel közös kiállítást rendeznek. A minden évben megrendezésre kerülő Levéltári Napok
