Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

a megyei kulturális életének jelentős eseményei. 1977 óta a levéltár rendszeresen megjelenteti évkönyvét, a tudományos dolgozók helytörténeti és országos folyóiratokban számos írást publikáltak. A levéltár gyűjtőköre a mai Csongrád megye területét foglalja magában. A levéltár iratanyagának terjedelme 7915 folyóméter, legrégibb eredeti irata szegedi vonatozású, a csanádi káptalan 1359-ből származó tanúsító levele. A megyék újjászervezése utáni időktől Csongrád megye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei 1723-tól, Csanád megyéje 1731-től kezdődnek. Közgyűlési iratokkal Csanád megyéből 1717-től, Csongrád megyéből pedig szórványosan 1647-től találkozunk. A mindkét megyét érintő II. József-féle megyei összevonás idejéből az anyag igen szegény. 1790-től 1848-ig mindkét megyei igen értékes és szinte teljesnek mondható iratanyaggal rendelkezik, különösen áll ez a törvényszékek irataira. Hiányosságuk ellenére fontos forrásértékkel rendelkeznek a megyei tisztségviselők után maradt iratok is. Jelentős mennyiségű és értékű a Csongrád megyei úriszéki iratok gyűjteménye. Az abszolutizmus korából teljesnek mondható anyaggal csupán Csongrád megye rendelkezik. Csanád és Békés megye egyesítése (1854— 1860) idejéből a gyulai törvényszék Csanád megyére vonatkozó iratai Szegeden találhatók. A főispáni iratok Csongrád megyéből 1872— 1950-ig maradtak fenn. Csanád megye főispáni iratai 1877-től 1923-ig, a jogutód Csanád-Arad-Torontál k. e. e. megye főispánjának iratai 1924-től 1944-ig terjednek. Az alispáni iratok Csongrád és Csanád megyében — az utóbbiban az előbbi szervezeti változásokat követve — ugyancsak fennmaradtak. A járások iratanyaga a koronkénti átszervezéseket és a megyék határainak változásait is tükrözve maradt fenn. A feudális korból a csongrádi (1842 — 1848), a szegedi (1847 — 1848) és a szegvári (1813 — 1848) járásnak vannak iratai. A kapitalista korból Csongrád megye és Csanád megye járásainak iratai 1850-től csaknem teljesnek mondhatók. A volt Torontál megye törökkanizsai járásának jelenleg Csongrád megyéhez tartozó községeire vonatkozó 1920 előtti iratanyag Jugoszláviában található. A városok közül legteljesebb iratanyaggal Szeged rendelkezik. A város titkos levéltára 50 db Mohács előtti oklevelet őrzött meg. Ezek zöme királyi A csanádi káptalan tanúsító levele: Balaki Benedek özvegye Balak helységben — Szeged-Alsóváros mellett — birtokát 45 forintért eladta az alsóvárosi polgároknak (1359)